Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Schneider... ----

Magyar Magyar Német Német
Schneider... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Schneider

1. Eulogius, az elzászi jakobinusok pártvezére a nagy francia forradalom idejében. Szül Wipfeldben (Würzburgnál) 1756 okt. 20., megh. Párisban 1794 ápr. 1-én. 1777. Bambergben a ferenciek rendjébe lépett, 1784. pappá szentelték. 1786. Károly Jenőnek, Württemberg hercegének, udvari papja, 1789. pedig az irodalomnak tanára lett Bonnban. Ekkor kilépett a papi rendből és a forradalmi eszméknek hódolt, amiért a kölni választó-fejedelem állásától megfosztotta. 1791. a strassburgi egyetemen az egyházjog és az egyházi ékesszólás tanára lett. Ezalatt a francia forradalom legbuzgóbb hive és a jakobinusok leglelkesebb szószólója lőn. Strassburgban a forradalmi törvényszék közvádlójának nevezték ki, mely állásában fanatizmusával mér a rémuralom emberein is túltett. Mindamellett abba a gyanuba keveredett, mintha az osztrákok kémje volna, amiért Saint-Just és Lebas parancsára elfogták és lefejezték. Több teologiai iratán kivül költemények (Frankfurt 1790) és prédikációk (Lipcse 1790) maradtak tőle. V. ö. Heitz, Notes sur la vie et les écrits d"Euloge S. (Strassburg 1862); Faber, Eulogius S. (Mühlhausen 1886); Ehrhard, E. S. (Strassburg 1894); Münlenbeck E., E. S. (u. o. 1896).

2. S. Frigyes, német zeneszerző, tudós és oktató, szül. Altwaltersdorfban 1786 jan. 3., megh. Dessauban 1853 nov. 23. A lipcsei egyetemről ment orgonásnak, majd operai karnagynak; 1813. a lipcsei Tamás-templom orgonása lett, 1817. a városi szinház zeneigazgatója, 1821. Dessauban udvari karnagy. Itt gazdag zenei életet teremtett, hangszer- és énekkart nevelt, 1829. hirneves iskolát nyitott. Van 7 operája, 25 kantátéja, 23 szimfoniája, számos megnyitója, 200 magán- és 400 karéneke. Könyvei: Elementarbuch der Harmonie und Tonsetzkunst (1820, angolra is lefordították); Vorschule der Musik (1827); Handbuch des Organisten (4 rész, 1829-30). Életrajzát Kempe F. irta meg (1859).

3. S. János Gottlieb, német filologus és természettudós, szül. Kollmenban (Hubertsburg mellett) 1750 jan. 18., megh. Boroszlóban 1822 jan. 12-én. 1766-ban tanár az oderai Frankfurtban, 1811-ben Boroszlóban, 1816. főkönyvtárnok ugyanott. Nevezetesebb munkái: Specimina aliquot zoologiae veterum (Lipcse 1782); Analecta ad historiam rei metallicae veterum (Frankfurt 1788); Historia amphibiorum (Jena 1798); Kiadásai: Demetrius, Phalereus (Altenburg 1779); Aelianus, Historia animalium (Lipcse 1784, 2 köt.); Xenophon (u. o. 1870, 6 köt.); Theophrast, Charakteres (Jena 1799); Aristoteles, Politica (Frankfurt 1809, új kiadás Berlin 1825, 2 köt.); Historia animalium (Lipcse 1812, 4 köt.); Oeconomica (1851); Epikur, Physica et metereologica (Lipcse 1813); Grosses kritisches griechisch-deutsches Wörterbuch (3. kiadás u. o. 1819-24).

4. S. Lajos, német szinész és iró, szül Berlinben 1805 ápr. 29., megh. Potsdamban 1878 dec. 16. Egy ideig kis szinpadokon játszott, azután Berlinben udvari szinész és énekes, 1845. pedig operai rendező lett. III. Frigyes Vilmos is kedvelte e royalista érzelmü szinészt, és IV. Firgyes Vilmos felolvasójává és udvari tanácsossá nevezte ki. Vilmos király megerősítette hivatalában és a királyi magán könyvtár felügyeletét is rábizta. Az 1866-iki és az 1870-71-iki háboru alatt ő irta a jelentéseket a Staats-Anzeiger számára. Drámai művei közül, melyeket Both C. W. álnév alatt adott ki, a következőket említjük: Fröhlich (vaudeville, Wollheimmal); Die schöne Müllerin, Der Heiratsantrag auf Helgoland Ihr, Bild, vígjátékok, továbbá: Der Schauspieldirektor (operette), Der reisende Student, Der Kurmärker und dei Picarde, Sie ist wahnsinnig, Künstlers Erdenwallen, stb. Irt azonkivül novellákat, regényt, historiai munkákata, stb. Halála után jelent meg: Aus meinem Leben (3 köt., Berlin 1879-80).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is