Schnierer

1. Aladár, jogtudós, budapesti egyetemi tanár, szül. Lajta m. Bruckban 1836. Középiskolai tanulmányait Sopronban és Budapesten végezte. Jogot a budapesti egyetemen hallgatott. Az ügyvédi diploma elnyerése után a budapesti pénzügyi ügyészség szolgálatába lépett. 1863. a kassai jogakadémián. 1872. a budapesti egyetemen lett a büntetőjog és jogbölcsészet rendes tanára. Nevezetesebb művei: A büntetőjog általános tana (Budapest 1893); A bűntettekről és vétségekről szóló magyar büntetőtörvény magyarázata (3 köt., u. o. 1883); A bűntettek és büntetéseik. A büntetőjog különös része (u. o. 1876).

2. S. Gyula, az országos szabadalmi tanács elnöke, szül. Pozsonyban 1832 jul. 8. Tanulmányait Pozsonyban, Kassán és Budapesten végezte, hol ügyvédi oklevelet is nyert; állami szolgálatba 1855. lépett. Az alkotmány helyreállítása után a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumba ment, hol az ipari és kereskedelmi ügyekkel foglalkozott, melyeknek később mint osztály- és miniszteri tanácsos előadója lett. 1885. az országos kiállítás igazgatója; ő szervezte hazánkban többek között az iparfelügyelői szolgálatot, melynek több éven át élén állott; készítette az iparfelügyelőkről, vasárnapi munkaszünetről, szabadalmakról és védjegyekről szóló törvényeket; tagja az államtudományi államvizsgabizottságnak; alelnöke az országos iparoktatási tanárnak; 1890. harmadmagával képviselte Magyarországot a berlini első nemzetközi munkásvédelmi kongresszuson, melyen egyik szakosztály elnöke lett. 1896. szervezte az országos szabadalmi hivatalt és tanácsot, mely utóbbinak azóta elnöke. Nevezetesebb művei: A telekkönyvi eljárás rendszeres kézikönyve (2 köt., Pest 1871); A vámügyreform Magyarország termelése szempontjából (u. o. 1866); A nem peres jogügyletekbeni eljárás alapelvei (u. o. 1867); A jelzálogi és telekkönyvi rendszerek elmélete (u. o. 1869); Igazságszolgáltatás (u. o. 1869); A kereskedelmi törvény magyarázata (Budapest 1876); A magyar kereskedelmi jog kérdésekben és feleletekben (u. o. 1878). A magyar váltójog kérdésekben és feleletekben (u. o. 1878).

Forrás: Pallas Nagylexikon