Schnorr

Gyula, (carolsfeldi), német festő, szül. Lipcsében 1794 márc. 26., megh. Drezdában 1872 máj. 24. Először atyjának S. Veit János történeti festőnek (1764-1841) volt tanítványa, 1811 óta pedig a bécsi akadémián tanult, hol az akadémiai elvekkel ellentétben, főleg a régi német és alföldi festők műveit tanulmányozta. Jellemző képei a korból: Szt. Rókus alamizsnát osztogat (lipcsei városi muzeum) és Keresztelő szt. János családja Krisztus családjánál (drezdai képtár). 1818 elején Rómában ment, ott Overbeckhez és Corneliushoz csatlakozott. Annak hatása alatt készülnek vallásos szellemtől áthatott képei: A kánai menyegző; A három keresztény és a három pogány lovag; Ruth, Boas szántóföldjén (hamburgi műcsarnok) stb.; ennek befolyása alatt pedig nagy, monumentális festményei Ariosto Örjöngő Rolandjából a római massimi-villában. 1827. a történeti festés tanára lett a münchnei akadémián és I. Lajos bajor király megbizásából a müncheni új királyi palota néhány földszinti dísztermét a nibelungok mondájából és a középkori német történetből vett, részint freskó-, részint viaszfestményekkel díszítette. 1846-ban a drezdai akadémia tanára és az ottani képtár igazgatója lett. Drezdában készült festményei közül legismertebbek: Krisztus a kereszttel találkozik szt. Péterrel; Siegfried búcsuja Kriemhildától; a londoni Szt.-Pál-templom üvegfestményei számára készített kartonjai; Luther Wormsban (müncheni Maximilianeum) stb. Művészetének legbecsesebb és legnépszerübb alkotásai a Nibelung-énekhez és a bibliához készített fametszetü képei, amelyekben legtisztábban mutatkozik drámai ereje, erős hite, a nélkül, hogy túlzásba esnék. Mig festményeiben bánt a festői technika hiánya, rajzaiban a fölfogás és az ábrázolás eszközei teljes összhangban vannak. V. ö. Valentin, a Dohme-féle Kunst un Künstler-ben; Briefe aus Italien von S. 1817-29 (Gotha 1886); Zeichnungen von S. mit Einleitung von Jordan (Lipcse 1878). - Bátyja, S. Lajos Nándor, festő (1788-1853), atyjának és a bécsi akadémiának tanítványa, Bécsben dolgozott, hol a császári Belvedere-képtár első őre volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon