Schober
Albert (galgóci), technikus, szül. Bécsben 1841 febr. 6.
magyar (nyitravármegyei) családból. Bécsben végezte a műegyetemet. 1862. a déli
vasút szolgálatába lépett; 1866. az akkor szervezett m. kir. vasútépítészeti
igazgatósághoz ment át mint mérnök, onnan pedig 1873. a magyar kir.
államvasutak igazgatóságához s négy éven át mint vezértitkár működött. Ez
időben irta meg a magyar mérnökegyesület közlönyében megjelent értekezéseit a
lupkowi alagút építésétről és a fogaskerekü vasúti rendszer alkalmazásáról a
nagy forgalomban. 1877. rábizták a magyar államvasutak kereskedelmi osztályának
vezetését. Ezen minőségében a magyar államvasutaknál az utolsó évtizedek alatt
keresztül vitt. 1889. a zónatarifa keresztülvitelében Barossnak legkiválóbb
munkatársa volt. 1890. az ismeretes osztrák-magyar tarifaharcban a Neue Freie
Presse ellen polemizálva, feltünést keltő cikksorozatot irt a Pester Lloydba a
magyar álláspont védelmére. Azóta is a külföldi szakirodalomban állandóan
képviselte a magyar vasúti ügyeket. Számos oly kartell és egyezmény, mely az
államvasutak díjszabási hatalmi állásának alapját vetette meg, az ő vezetése
alatt jött. létre. 1881. kir. tanácsos címet nyert, 1886. miniszteri tanácsossá
neveztetett ki. 1892. magyar nemességet nyert galgóci előnévvel.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|