Schober

Albert (galgóci), technikus, szül. Bécsben 1841 febr. 6. magyar (nyitravármegyei) családból. Bécsben végezte a műegyetemet. 1862. a déli vasút szolgálatába lépett; 1866. az akkor szervezett m. kir. vasútépítészeti igazgatósághoz ment át mint mérnök, onnan pedig 1873. a magyar kir. államvasutak igazgatóságához s négy éven át mint vezértitkár működött. Ez időben irta meg a magyar mérnökegyesület közlönyében megjelent értekezéseit a lupkowi alagút építésétről és a fogaskerekü vasúti rendszer alkalmazásáról a nagy forgalomban. 1877. rábizták a magyar államvasutak kereskedelmi osztályának vezetését. Ezen minőségében a magyar államvasutaknál az utolsó évtizedek alatt keresztül vitt. 1889. a zónatarifa keresztülvitelében Barossnak legkiválóbb munkatársa volt. 1890. az ismeretes osztrák-magyar tarifaharcban a Neue Freie Presse ellen polemizálva, feltünést keltő cikksorozatot irt a Pester Lloydba a magyar álláspont védelmére. Azóta is a külföldi szakirodalomban állandóan képviselte a magyar vasúti ügyeket. Számos oly kartell és egyezmény, mely az államvasutak díjszabási hatalmi állásának alapját vetette meg, az ő vezetése alatt jött. létre. 1881. kir. tanácsos címet nyert, 1886. miniszteri tanácsossá neveztetett ki. 1892. magyar nemességet nyert galgóci előnévvel.

Forrás: Pallas Nagylexikon