Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Schönborn... ----

Magyar Magyar Német Német
Schönborn... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Schönborn

Schönborn régi nemesi család, melynek őse S. Eucharius 1180-ban Nassau vidékén említtetik. A család a birodalmi grófságot 1701-ben kapta. Tagjai közül említendők: S. Fülöp János (szül. 1605., megh. 1673), aki 1642. würzburgi püspökké, 1647. pedig mainzi érsekké lett. Az I. Lipót és XIV. Lajos között vívott harcokban a franciák pártján állott. (v. ö. Guhrauer, Kur-Mainz in der Epoche von 1672, Hambrug 1839, 2 köt.). Unokaöccse Lothár Ferenc (szül. 1655., megh. 1729.) 1695-1729. szintén mainzi érsek volt. Ennek öccse Frigye Károly S. gróf birodalmi kancellár és bambergi püspök volt. Jelenleg a családnak három ága van: S.-Wiesentheid, Bajorországban, Hessenben, Nassauban (feje Arthur gróf, szül. 1846 jan. 30.); S.-Bucheim Ausztriában és Magyarországon (feje Ervin Frigyes Károly gróf, és a cseh ág, melynek feje Károly gróf (szül. 1840 ápr. 10.). Ennek öccsei S. Frigyes gróf (l. o.) és Ferenc gróf, prágai érsek (l. o.).

Hazánkban a S. grófi család 1715. és 1741. honfiusíttatott. S. Anselm Ferenc leszármazói, valamint testvére, Ferenc Ervin maradékai a magyar rendek által 1841. honfiusíttattak. A család egyébiránt már a XVIII. sz. kezdete óta honos Magyarországban és S. Károly Frigyes gróf volt az első, aki honfiusítást nyert (1715). Ugyanő 1731. császári illetőleg királyi adományul kapta a Rákóczi-család munkácsi és szentmiklósi uradalmait, 1740. pedig Bereg vármegye örökös főispánságát. Ennek birtokában 1790-91. a rendek által megerősíttetett. E honfiusított ágnak feje S. Ervin Frigyes Károly, szül. S. kastélyban 1842 nov. 7., Károly gróf és neje Bolza Anna grófnő fia. Alsó-Ausztria örökös főasztalnoka, magyar főrendiházi tag, Bereg vármegye örökös főispánja, a munkácsi uradalom ura. Neje Traauttmansdorf-Weinsberg Franciska grófnő, szül. 1844., legidősebb fia Frigyes Károly (szül. 1869 febr. 23.). A gróf csak annyiban vesz részt a politikai életben, hogy a munkácsi kerületben mindig kormánypárti képviselőt választat.

1. Schönborn Ferenc gróf, biboros, prágai herceg-érsek, Csehország primása, szül. Prágában 1844 jan. 24., u. o. jogi tanulmányokat folytatott, 1866. mint katonatiszt vett részt a Poroszország elleni háboruban, azután tanulmányait folytatva a teologiát hallgatta Innsbruckban és Rómában. 1873. pappá avatták. A következő évben Rómába ment, hogy teologiai tanulmányait folytassa. Néhány évig Planban volt káplán, aztán alrektor, 1882. a prágai érseki papnövelde rektora, 1883. budweisi püspök, 1885. párgai herceg-érsek, 1889. kardinális.

2. Schönborn Frigyes gróf, osztrák államférfiu, az előbbinek bátyja, szül. Dlaskovitzban (Csehország) 1841 szept. 11-én. Prágában jogot végzett és azután a cseh feudális párt zászlaja alatt buzgólkodott, hivatalt azonban nem vállalt. Mind a mellett kinevezték 1884. Morvaország helytartójává, 1888. pedig osztrák igazságügyminiszterré. Mint a Taaffe-kabinet tagja federalisztikus szellemben működött. De midőn 1892. Weckelsdorfban a csehek akarata ellenére német biróságot léptetett életbe, az ifju csehek pártja a birodalmi gyülésen megbukott és S. az 1893 nov. kinevezett Windischgrätz-kabinetben is megtartotta tárcáját, melytől csak a német kabinet bukása után, 1894 jun. 19. vált meg. 1895 okt. 18. a közigazgatási főtörvényszék elnökévé tették.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is