Schönbrunn

hires császári kastély Bécsben (XIII. kerület, Hietzig), a város DNy-i részében. A kastélyt I. Lipót korában Erlachi Fischer tervei szerint kezdték el építeni és Mária Terézia uralma alatt 1750. Valmangini fejezte be. A kastélyban 1441 terem és szoba van, a többi közt a kék kabinet, Mária Terézia kedvelt-szobája, az a szoba, amelyben 1809. Napoleon lakott és fi a reichstadti herceg 1832. meghalt, egy szinház, a kápolna, a Guglielmi, a Hamilton festményeivel ékesített termek, a szertartás-terem stb. A kastélyt nagyszerü park (2670 m. hosszu, 1250 m. széles, 196,9 ha. területü) fogja körül, amelyben gyönyörü fasorok, márványszobrok és szoborcsoportok, művészi kutak, állatkert és botanikuskert, végül egy 25 m. magas, 135 m. hosszu, 1775. fölépített pompás gloriett van kolonáddal és szép kilátással. S. már Miksa császár korában vadászkastély volt. 1805 dec. 26. itt erősítették meg a pozsonyi békét, dec. 27. innen adta ki I. Napoleon a Bourbon-ház ellen és 1809 máj. 15. a magyarokhoz intézett proklamációját, amelyben őket szabad királyválasztásra hivja föl; végre 1809. az osztrák-francia háborut befejező békét itt irták alá. V. ö. Lerntner, Monogarphie d. kaiserl. Lustschlosses S. (Bécs 1875); Kronfeld, Das neue S. (u. o. 1891); Freudenreich J., Das kais, Lustschloss S. (Bécs 1895).

Forrás: Pallas Nagylexikon