Schönburg
fejedelmi és grófi ház a szász királyságban, rendkivül nagy
birtokkal (582 km2 ter., 210 000 lak.). A család oklevelekben
először említett őse, Hermann a XII. sz. második felében élt. A XVI. sz.-ban
IV. Ernő fiai a Waldenburg, az 1620. kihalt Glauchau és a Penig ágakat
alapították. I. Lipót 1700. a családot birodalmi grófi rangra emelte, 1790. a
Waaldenburg ág Ottó Károly Frigyes személyében a birodalmi fejedelmi rangot
kapta. A Waldenburg ág jelenleg két ágra oszlik: S.-Waldenburg (luteránus, feje
Ottó Károly Frigyes herceg, szül. 1819 okt. 22.) és S.-Hartenstein- (katolikus,
feje Sándor herceg, szül. 1826 márc. 5. l. alább). A Penig-ág szintén két ágra
oszlik: S.-Glauchau (luteránus, feje Kelemen gróf, szül. 1829 nov. 19.) és
S.-Glauchau-Penig-Wechselburg (katolikus, feje Károly gróf, szül. 1832 máj.
13-án.). V. ö. Tobiás, Regesten des Hauses S. bis 1326 (Zittau 1865);
Harschmann, Chronik der Stadt Waldenburg und des fürstlichen Hauses
S.-Waldenburg (Glauchau 1880).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|