Schopper

György, rozsnyói r. kat. püspök, a főrendiház tagja, szül. Budapesten 1819 márc. 9., megh. Rozsnyón 1895 ápr. 10-én. Középiskoláit Budapesten, Pozsonyban és Nagyszombatban, a teologiát és bécsi Pázmány-intézetben végezte és bölcsészetdoktor lett. Felszenteltetése után káplán volt Pozsonyban, 1846. a bécsi Pázmány-intézet tanulmányi felügyelője, 1848 a lelkipásztorkodás és erkölcstan tanára az esztergomi papnevelő intézetben. 1855. Scitovszky a budapesti tudományos egyetemre helyezte, ahol 1868-ig teologiai tanár, s 1864-65. az egyetem rektora volt. Ez idő alatt tanulmányutat tett Ausztriában, Németországban, Svájcban, Olasz-, Francia- és Angolországban, átvette a Religio címü lap szerkesztését s abba több magvas iránycikket irt; 1868. esztergomi kanonok s 1870. a bécsi Pázmány-intézet igazgatója, 1872. rozsnyói püspök, 1887. ötvenéves bölcsészetdoktori jubileuma alkalmával a budapesti egyetemi tanács tiszteletbeli teologiai doktori diplomával tisztelte meg. 1888. pápai trónálló és római gróf, 1891. pedig valóságos belső titkos tanácsos lőn. A polgári házasságról szóló műve még 1868. jelent meg, ezt s halála előtt kiadott egyházpolitikai röpiratát sokat emlegették. Rozsnyó városa díszpolgárrá választotta. Az egyház tanításához szigoru, megalkuvást nem ismerő hajthatatlansággal ragaszkodott, miért is a szabadelvüek között népszerüvé nem vált. Rozsnyón ő létesítette közel 300 000 frt alapítvánnyal a Kósa-Schopper-intézetet, mely kórház, gyermekszeminárium és árvaház; azonkivül Rozsnyón díszes könyvtárhelyiséget emelt. További munkái számos beszéden és körlevélen kivül: Mily jelleggel bir voltakép a magyar tud. egyetem? (Pest 1868); Mi célja lehet napjainkban egy általános közzsinatnak? (Esztergom 1869); V. ö. Zelliger A., Egyh. irók csarnoka.

Forrás: Pallas Nagylexikon