Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Schott... ----

Magyar Magyar Német Német
Schott... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Schott

1. Frigyes Ottó, német kémikus és üvegtechnikus, szül. Wittenben (Vesztfália) 1851 dec. 17. A technikát látogatta Aachenben és tanulmányait folytatta a würzburgi és lipcsei egyetemen; 1875-77. Haspéban Vesztfáliában egy technikai gyárban működött és 1877-78. Oviedoban Spanyolországban kémiai gyárat állított fel; 1884. Jenában az üvegtechnika laboratoriumát alapította és vezette. S. különösen a tudományos célra szolgáló üvegnemüek körül a fontos újítások egész sorát hozta létre. A Wiedemann-féle Annalen c. folyóiratban és a Verhandlungen und Sitzungsberichte des Verenis zur Beförderung d. Gewerbfleisses és Zeitschrift für Instrumentenkunde c. közlönyökben közzé tett értekezéseken kivül irta még a Beiträge zur Kenntniss der unorganischen Schmelzverbindungen (Braunschweig 1881) c. munkát.

2. S. Vilmos, német nyelvtudós, szül Mainzban 1802 szept. 3., megh. Berlinben 1889 jan. 21. Szülővárosa gimnáziumán csak nélkülözésekkel vergődött keresztül, 1819. a giesseni egyetemre ment, onnan pedig Halléba teologusnak, de utóbb a keleti nyelvek tanulására adta magát, s ebben jobboldalán saját maga volt a mestere. Már husz éves korában doktor lett, de éveken át irói és magántanítói keresetre volt utalva. 1830. Berlinbe költözött, hol alkalma nyilt a török és persa nyelvet gyakorlatilag is meegtanulni. Első tudományos munkája: Versuch über die tartarischen Sprachen (Berlin 1836). S. 29 éves volt, mikor e művével a világ elé lépett. Hogy mily fogadtatásban részesült, bizonyítja az, hogy már 1838. a berlini egyetem rendkivüli tanárának, 1841. pedig, midőn De Lingua Tschuwaschorum címü munkáját irta, s berlini tudományos akadémia tagjának választotta. A berlini egyetemen 51 esztendeig működött. Előadásai a khinai, japáni, tibeti, mongol, mandsu, török, magyar és finn nyelvekre és irodalmakra terjeszkedtek ki. A magyar irodalmat figyelemmel kisérte s ismertette. Külső tagja volt a m. tud. akadémiának s a budapesti filologiai társaságnak. V. ö. Pomori Thewrewk Emil, Elnöki beszédei, 155. s köv. old.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is