Schröer
1. Károly Gyula, költő és irodalomtörténeti iró, szül.
Pozsonyban 1825 jan. 11. Tanult Lipcsében, Halléban és Berlinben. Kittünő
stiliszta létére ő fogalmazta. 1849. Haynaunak Pozsonyban kelt proklamációt.
1852-61. a pozsonyi főreáliskolának volt tanára, majd a bécsi evangélikus
iskolák igazgatója lett s 1867. a bécsi műegyetemen tanári széket nyert.
Megjelentek tőle: Geschichte der deutschen Litteratur für Schule und Haus (Pest
1853); Deutsche Weihnachtspiele aus Ungern (Bécs 1858); Darstellung der
deutschen Mundarten des ungarischen Berglandes (u. o. 1864); Wörterbuch der
Mundart von Gottschee (u. o. 1870); Die deutsche Dichtung des XIX. Jahrhunderts
(Lipcse 1875); Goethes äussere Erscheinung (Berlin 1877) s mások. Azonkivül
kiadta Goethe Faustját és Goethe drámáit jegyzetekkel. 1894-ig titkára volt a
bécsi Goethe-társulatnak, melynek évkönyveit is szerkesztette.
2. S. Tóbiás Gottfried (álnevén Öser Keresztély), szül.
Pozsonyban 1791 jun. 14., megh. u. o. 1850 máj. 2. tanár, tanfelügyelő, majd
iskolaügyi tanácsos volt. Művei: Leben und Thaten Emerich Tökölis (dráma,
Lipcse 1839); Weihegeschenk für Frauen und Jundfrauen (u. o. 1838, 22 kiad.
1880, kiadta Grube); Briefe über die Hauptgegenstände der Ästhetik (12. kiad.
Grubetól, u. o. 1870). Irt irodalomtörténeti iskolakönyveket is, igy:
Geschichte der deutschen Poesie in Umrissen (3. kiad., átdolgozta Schäfer, u.
o. 1870, 2 köt.). Neje, leánynevén Langwieser (álnevén Öser Teréz, szül. 1805
máj. 9., megh. Bécsben 1885 jan. 27.) több dolgozatot irt a nevelésügyről, igy:
Über praaktische Kindererziehung (2. kiad. Hamburg 1873).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|