Schulze-Delitzsch
Hermann, német közgazdasági iró és politikus, szül.
Delitzschben 1808 aug. 29., megh. Potsdamban 1883 ápr. 20. 1848. a
nemzetgyülésnek, 1849. a porosz országgyülésnek tagja, 1850. kerületi főnök
volt. 1861. újra a porosz képviselőházban, 1867. pedig a parlamentben ült, ahol
először Berlin egyik kerületét, később pedig Wiesbadent képviselte. A német
előlegezési egyletek 1859. weimari gyülésén a szövetkezeti eszme ügyvivőjévé
választották, mely állásában haláláig nagy buzgósággal és eredménnyel működöt.
Az 1848. nemzetgyülés a munkásosztályok nyomorának vizsgálatára kiküldött
bizottság elnökévé választotta meg, amely minőségében arról győződött meg, hogy
a munkásosztályok általános nyomorának oka a tőkeszerzés nehézségeiben
keresendő. Ennek elhárítása céljából már 1849 óta szakadatlanul és nagy
buzgósággal alapított mindenféle nyersanyagokat és félgyártmányokat beszerző
szövetkezeteket, majd fogyasztási, előlegezési és hitelszövetkezeteket (l.
Szövetkezet). Társadalmi és népies irodalmi munkásságával hatalmas ellenzéket
támasztott Lassalle (l. o.) termelő szövetkezeteivel szemben; Lassalle ugyanis
az állam támogatásával szervezendő termelési szövetkezeteket propagálta nagy
hévvel, mig S. az önsegély alapjára helyezte minden gazdasági tevékenységét.
Fontosabb művei: Associationsbuch für deutsche Handwerker und Arbeiter (Lipcse
1853); Vorschuss- und Kreditvereine als Volksbanken (Lipcse 1876, 5. kiad.);
Jahresbericht über die deutschen Erwerbs- und Wirtschaftgenossenschaften
(Lipcse 1859-82); Die Gesetzgebung über Erwerbs- und Wirtschaftgenossenschaften
(Berlin 1869); Neue vollständige Anweisung für Vorschuss- und Kreditvereine
(Lipcse 1870). Szülőföldjén 1891. szobrot állítottak emlékének. V. ö.
Bernstein, S.-s Leben und Wirken (Berlin 1879).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|