Schumacher
1. Henrik Keresztély, dán csillagász, szül. a holsteini
Bramstedtben 1780 szept. 3., megh. 1850 dec. 28. Kezdetben jogot, majd
matematikát és csillagászatot tanult Kopenhágában és Gaussnál Göttingában.
1810. az asztronomia rendkivül tanárává lett Kopenhágában, 1813. a mannheimi
csillagvizsgáló igazgatója, majd 1815. a csillagászat rendes tanára
Kopenhágában, de leginkább a dán királytól részére Altonában (Hamburg mellett)
épített csillagvizsgálóban tartózkodott. Művei: Astronnomische Abhandlungen
(Altona 1832-25, 3 köt.); Astronomische Ahrbücher (Tübinga 1836-44) és
különösen a még ma is használatos Astronomische Hülfstafeln (Kopenhága 1820-29,
10 köt.). De legnagyobb érdeme az Astronomische Nachrichten alapítása (Altona
1822-50, halála után Petersen A. C., aztán Peters C. A. F., majd az
Astronomische Gesellschaft égisze alatt Krüger [megh. 1896.] adták ki). Korának
majd minden csillagászával levelezett, igy Gausszal, Bessellel és a magyar
születésü Zach báróval. V. ö. Briefweschel zwischen Gauss u. S. (Altona
1860-65); Astron. Nachrichten, 36. köt.
2. Peder, griffenfeldi gróf, dán államférfiu, szül.
Kopenhágában 1635 szept. 3., megh. Throndhjemben 1699 márc. 12. Borkereskedő
fia. III. Frigyes dán király alatt irodai titkár, levéltárnok és könyvtárnok;
1671. nemességet nyert, 1673. birodalmi kancellár és gróf lett. V. Keresztély
alatt a politikát vezette abszolutisztikus irányban, de ellenségeinek
fondorlatai folytán kegyvesztes lett; 1676. mint felségárulót halálra itélték,
de az itéletet kegyelem útján életfogytiglani fogságra változtatták. Életének
utolsó évében visszanyerte szabadságát. V. ö. Jörgensen, Peder S. (Kopenhága
1893-94).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|