Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Schumann... ----

Magyar Magyar Német Német
Schumann... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Schumann

1. János Keresztély Gottlieb, német pedagogiai iró, szül. Gröbitzben (Weissenfels mellett) 1836 febr. 3. Papnak készült, Wernigerodéban igazgató, előbb 1867. Osterburgban, azután (1870) Alfeldben, Hannoverában, 1881. iskolatanácsos Trierben, 1893-ban pedig Magdeburgban. Nevezetesebb munkái: Lehrbuch der Pädagogik (8. kiad. Hannover 1890-91); Lehrbuch der deutschen Geschichte (u. o. 1878-79); Dr. Kehr, ein Meister der deutschen Volksschule (2. kiad. Neuwied 1888); Unsere Schulzucht (u. o. 1883). 1883 óta kiadja a Der rheim. Schulmann c. folyóiratot (Trier).

2. S. Klára, zongoraművésznő, S. Róbert felesége, szül. Lipcsében 1819 szept. 13., megh. a majnaparti Frankfurtban 1896 máj. 20. Már 13 éves korában nagy hangversenykörutakra indult. Főleg Beethoven és S. műveinek volt méltó tolmácsa. Férje halála után anyjához (akkor már Bargiel Valdemár nejéhez) Berlinbe, 1863. Wiesbadenbe költözött, 1878-92. a frankfurti Hochkonservatoriumon tanárkodott; szintén mindvégig játszott hangversenyeken. Vannak dalai, zongoradarabjai (koncertje is), triója stb. Kiadta férje összes szerzeményeit s ifjukori leveleit és Czerny iskolájából (300 mű) ujjgyakorlatot.

3. S. Miksa, porosz mérnöktiszt, szül. Magdeburgban 1827 jun. 27. Mint utásztiszt huzamosabb ideig Mainzban és Luxemburgban tartózkodott. Korán foglalkozott a vasnak az erődítési munkálatokban való felhasználásával és sikerült neki egy vértezett lövegpadot és egy minimális lőrésü lövegtalpat szerkeszteni. Később szerkesztett még egy forgótornyot is 2-15 cm. ütegek számára, amely hasonlóképen bevált. 1872. lemondott állásáról s Gruson gyárában foglalt el állást Bruckauban. Az 1882. Kunnenrsdorfban rendezett lőpróbák legjobban mutatták a S.-féle vértes lövegtalpak ellenálló képességét, 1885-86. pedig az ő vértes forgótorony aratott diadalt Mougin tornya fölött Bukarestben. Művei közül említendők: Bedeutung drehbarer Geschützstände (Pauzerlafetten) für eine durchgreifende Reform der permanenten Befestinung (2. kiad. Potsdam 1885).

4. S. Róbert, német zeneköltő, szül. Zwickauban 1810 jan. 8., megh. Bonn mellett Endenichben 1856 jul. 19. Könyvkereskedő atyja már zenésznek szánta, de 1826. elhalt s a ritka tehetséges ifju anyja akaratára jogot végzett Lipcsében és Heidelbergában. Csak 1830. birta rá anyját, hogy zenészpályáját ne gátolja. Vasszorgalommal készült zongoravirtuóznak Wieck Frigyesnél (jobb mutatóujját ki is törte) s tanulta a zene megtanulható művészi törvényeit Dorn Henriktől. A zeneszerzésen kivül szakirodalommal is foglalkozott, 1834. Wieck és mások közreműködésével Lipcsében a Neue Zeitschrift für Musik c. ma is tekintélyes folyóiratot alapította, 1835-44. maga szerkesztette is. 1840. szept. 12-én az anyja belegyezése nélkül vette nőül Wieck Klárát, akivel aztán együtt tették hangversenykörútjaikat Oroszországba és Németalföldre is. 1843. a Mendelssohn alapította új lipcsei konzervatorium a partituraolvasás tanára lett, de 1844. már Drezdába költözött és énekegyesületet alapított. 1850 őszétől 1853 őszéig düsseldorfi városi karnagy volt. Husz év óta lappangva megtámadott agyveleje és idegrendszere csakhamar felmondották a szolgálatot, 1854 febr. 27. öngyilkos szándékkal a Rajnába ugrott; kimentették s nemsokára elmekórházba vitték. Műveiben S. a formalizmus esküdt ellensége. Mint kész zeneköltő lépett a világba; műveinek érzelmi, költői tartalmat, a legfinomabb érzéshullámzás aprólékosan, művészien kihegyező erejét adta. Szeszély és féktelen szenvedély, csendes mély érzelem és lobogó képzelet egyaránt mesteri tolmácsra leltek S. teremtő erejében. Dallamalkotása, főleg összhangfűzései és ritmikája sok újat, sajátosságosat tartalmaz; de egészen modern az, hogy egy-egy szerzeménye, sőt egész csoportjaik is (mint a Davidsbündler, mely a régi iskolának hadat üzen), egy-egy eszme szolgálatában állnak. Elsők voltak zongoraszerzeményei (a főbbek: Papillons, Davidsbündler, Carneval, Phantasie C-dur, XII études symphoniques, 12 tanulmány Paganini után, 3 szonáta, Kreisleriana, Faschingsschwank stb.). Kamarazenéje: három vonósnégyes, zongoranégyes, két hegedüszonáta, három trio stb.; zenekari művei: négy szimfonia (B-, C-, Es-dur és D-moll), négy megnyitó, gordonka- és zongora-hangversenydarab stb.; ének- és zenekari művek: Genoveva opera; Das Paradise und die Peri (Moore szövegére); Der Rose Pilgerfahrt; Requiem für Mignon; Des Sängers Fluch (Uhland szövegére) stb.; Goethe Faustjának és Byron Manfredjének zenéje; karénekek hangszerkiséret nélkül; a magán- és kettősdalok (jó 200) legtöbbje remek. Műveinek első együttes kritikai kiadását a Breitkopf és Härtel cég számára neje rendezte sajtó alá. Irodalmi művei Gesammelte Schriften über Musik und Musiker c. alatt 1854 óta több kiadást értek, angolra is fordították. Életirói: Wasielewski (3 kiadás), Reimann Henrik (1887), Reismann Ágost (3 kiad.), Erler (S.-s Leben aus seinen Briefen, 2 köt. 1887); Wasielewski könyve még: Schumanniana 1884; Jansen S., Die Davidsbündler (1883) és S. levelei 1886; kis füzet, de ujjmutatóul célszerü, Vogel Bernáttól: S.-s Klaviertonpoesie (1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is