Schurz

Károly, É.-amerikai államférfiu, szül. Liblarban (Köln mellett) 1829 márc. 2-án. 1847 óta Bonnban tanult, ahol szoros viszonyba lépett Kinkellel. 1849. tavasszal részt vett a siegburgi katonai raktárnak a megtámadásában, mire aztán a badeni felkelők soraiba lépett. Rastattban ugyan elfogták, de kiszabadulván, Svájcba menekült; innen 1850. titokban Berlinbe ment és nov.-ben sikerült Kinkelt a spandaui fogságból kiszabadítania. Erre aztán 1852. Amerikába költözött s eleinte Philadelphiában, 1855. pedig Watertownban (Wisconsin) telepedett le. Rövid idő alatt a köztársasági pártnak egyik legbefolyásosabb vezére lőn, mire az 1860-iki választások után Lincoln spanyol követnek nevezte ki. Azonban 1862-ben tavasszal visszasietett Amerikába, hogy az unió hadseregébe lépjen. Sigel vezénylete alatt kitünt Bull-Run, Chancellorsville, Gettysburg mellett és több más ütközetben. Azután Hooker alatt harcolt Tennesseeben. A polgárháboru vége után köztársasági lapot indított meg Detroitban (Detroit Post). 1867. St. Louisba költözött, ahol a Westliche Post társtulajdonosa és szerkesztője lett. 1868. szenátorrá választották és mintilyen rendíthetetlen bátorsággal küzdött a Grant elnöksége alatt lábrakapott korrupció ellen. 1877-81. belügyminiszter volt, ebben az állásban nagy érdemeket szerzett a déli államok lecsendesítése és az indus-kérdés gyors és ügyes megoldása által. Jelenleg a hamburg-amerikai postagőzös-társulat képviselője New-Yorkban. Legkiválóbb 12 politikai beszédje (Speeches of Carl S.) Philadelphiában jelent meg (1865). Művei közül említendő: Life of Henry Clay (Boston 1885, 2. köt.) és Life os Abrah. Licoln (London 1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon