Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Schuster... ----

Magyar Magyar Német Német
Schuster... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Schuster

1. János Konstanz, természetburvár, szül. Pécsett 1777., megh. Pesten 1839-eben. 1796. pestre ment orvosnövendéknek, 1802. elnyervén a doktori címet, a vegytani tanszék segédje lett s ösztöndíjjal külföldi egyetemeket járt. 1808. Kolozsváron a liceumban az ásványtan és vegytan tanára volt rövid ideig, mert még az év őszén a pesti egyetemre nevezték ki a természetrajz és vegytan tanárává, mely minőségben holtáig maradt, időközben ideiglenesen más tanszékeket is betöltve. 1821. egyetemi rektor vala, 1831. az akadémia rendes tagjává választotta. Fő művei: System der analytischen Chemie (2 köt., Berlin 1807); Geschichte der Stadt Pest (Pest 1816); Hydrographia Ungariae (Kitaibellel együtt szerkesztve, 2 köt., u. o. 1829). Magyarul is több cikket irt az Orvosi Tár és Tudományos Gyüjtemény folyóiratokba s nagy érdeme, hogy az egyetemen és a gyógyszerészetnél a magyar nyelvet meghonosítani törekedett. A nemzeti muzeum rendezésében tevékeny részt vett.

2. S. Konstantin, váci püspök, szül. Szakolcán (Nyitra) 1817 jul. 31. Pappá szentelték 1840. A kegyes-tanítórendnek volt tagja, s mint ilyen több helyen tanárkodott, majd nevelő lett Velencében Pálffy gr. kormányzó családjánál. 1857. a kalocsai érsek-egyházmegyei papságba lépett és Baján káplánkodott. Rövid idő mulva Kunszt József kalocsai érsek udvarába hivta s előbb főszentszéki jegyzővé, majd érseki titkárrá és könyvtárnokká nevezte ki. 1865. kalocsai kanonok, 1870. az érseki birtokok igazgatója, 1877. jun. kassai, 1886. váci püspök. Gondos takarékossága nagy áldozatokra tette képessé. Mint kassai püspök az ottani ősrégi dóm restaurálásához 44 ezer frttal járult, az alsó papság helyzetének javítására 40 ezer frtos alapítványt tett. Eperjesen mintaszerü felsőbb leánynevelő intézetet állított 200 ezer frtnyi költséggel. Mint váci püspök új templomokat emelt Jakabszálláson, Rákóciban, Szécsénkén, Tisza-Földváron, székesegyházára 15 ezer frtot költött, a péceli templom építésére alapítványt tett, a kassai domban pedig 15 ezer frton egy márvány oltárt állított. Leánynevelő intézetnek Kecskeméten, Félegyházán és Hódmező-Vásárhelyen leendő felállítására 140 ezer frtot tett le. A váci főgimnáziumot 46 ezer frton kiépítette. Új elemi iskolákat állított Besnyón, Halason, Jászkerekegyházán, Kun-Szent-Miklóson, Nagy-Kőrösön, Páhiban, Szolnokon és Vácon összesen 80 ezer frton. Székvárosának 80 ezer frtot adott árvaházra; kórházra és szegények házára pedig 100 ezer frtot. Püspöki megyéjében 3 kanonoki stallum jövedelmének javítására 50 ezer frt, az esperesek javára 20 ezer frt alapítványt tett; alsó papsága kongruájára évenként 4 ezer frtot áldoz, a papi nyugdíjintézetnek alapját 25 ezer frttal emelte, végül 200 ezer frttal az u. n. Constantin-alapot szervezte a kegyúr nélkül való egyházak, plébániák és kántorlakok fentartására. Uradalmában létre hozta a tiszti nyugdíjalapot, s ehhez 10 ezer frttal járult. Kisebb jótéteményeinek se szeri se száma, de könnyen 100 ezer frtra tehetők, ugy hogy eddig áldozatai felülhaladják az egy millió frtot. E páratlan áldozatok az uralkodó felség figyelmét ismételve kihivták s a jeles főpapot rendkivüli kitüntetések érték: 1881. v. b. t. tanácsos, 1882. a Ferenc-József-rend nagykeresztese, 1888. a vaskorona-rend I. oszt. lovagja, 1896. a Lipót-rend nagykeresztese. Eperjes és Szolnok városok díszpolgárukká választották.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is