Schvartz
János (Magister Johannes Schvartzius) ev. püspök, szül.
Eperjesen 1641., megh. u. o. 1728 jun. 9. Eperjesen tanult. A városi hatóság
Tübingába küldte, meglátogatta a strassburgi és 1681. a vittenbergai egyetemet.
1678. magisteri egyetemi rangot nyert De universalibus címü értekezésével.
1682. Eperjesre meghivták a költészet és ékeszsólástan tanárául, később a
bölcsészet és a teologia tanárává lett. 1687-1706. megszünt Eperjesen mind az
evangélikus istentisztelet, mint pedig az oktatás. S. elfogatván, Murány várába
vitetett. Caraffa Antal parancsára 1687 máj. 9. börtönbe került, s csakis a
württembergi herceg Lajos kérelmére, aki I. Lipót hadseregében szolgált,
szabadult meg. 1687 okt. 30. kiszabadulván a fogságból, Pozsonyba menekült, ott
tanár és rektor lőn. De ott is sok baj érte, üldöztetett s azért rövid időn
Eperjesre tért vissza. Innen is bujdosásba kellett mennie. Jobb sorsot ért 1704
dec. 4., mert megnyiltak a város kapui II. Rákóczi Ferenc seregei előtt, s
nemsokára új élet kelt az eperjesi evangelikusok körében és ekkor Eperjesen
pappá, 1709. a szab. kir. városok és Sáros, Zemplén és Szepes vármegyék
szuperintendensévé választatott. A Rákóczi-féle forradalom leverése után ugy az
eperjesi egyházat mint S.-ot sok keserüség és bánat érte. Irodalmi müködése. De
universalibus (Tübinga 1678); Helenaa Menelao reddita (Bártfa 1685); Breviarium
Logicum (u. o. 1670); Exercitatio theol. de peccato tam in genere quam in
specie (u. o. 1671); Hungaria respirans in auspicatissimo Principis Emerici
Thököli reditu (Lőcse 1682); Pomum Eridos, sive verittas logica, philosphiae
hodiernae dubitativae ex parte Cartasianae opposita (u. o. 1683).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|