Schwarz, Károly Henrik Vilmos

Német prot. hittudós és egyházpolitikus, szül. Wieckben (Rügen szigetén) 1812 nov. 19., megh. Gothában 1885 márc. 25. Miután a diákszövetségekkel való összeköttetései miatt reá mért fogságbüntetést kiállotta (1837), a Hallische Jahrbücher munkatársa lett s 1842. Halléban a magán tanári képesítést megszerezte; azonban már 1845. az államkormány a protestáns barátok gyülésein való részvétele miatt megtiltotta neki a tanítást. 1848. a torguai kerület a német nemzeti gyülésbe választotta képviselőül; 1849. pedig a hallei egyetem hittani karánál nyert rendkivüli tanári állást; 1856. Gothába hivatott meg fő egyháztanácsosul és udvari lelkészül, hol 1858. fő udvari lelkésszé, 1876. fő szuperintendenssé neveztetett ki. A protestáns egyesület (l. o.) alapításában jelentékeny része volt. Művei közül kiemelendők: Über das Wesen der Religion (1847); Lessing als Theolog (1854); Zur Geschichte der neuern Theologie (4. kiad. 1869), mely műve Kovács Albert fordításában magyar nyelven is megjelent (Pest 1871); Predigten aus der Gegenwart (1859-1879, 7 gyüjtemény).

Forrás: Pallas Nagylexikon