Schwarzburg-Rudolstadt

a német birodalom egyik fejedelemsége, 940 km² területtel. Két nagyobb és több kisebb egymástól elkülönített részből áll. A nagyobbak az Oberherrschaft és Unterherrschaft; amaz Szász-Meiningen, Szász-Weimar, Szász-Altenburg és Schwarzburg-Sondershausen közt fekszik. A Türnigiai-erdő É-i lejtőjén fekszik; Wurzelberg (836 m.) a legmagasabb csúcsa; magasabbak még a Cursdorfkoppe, Burzelberg és Schweinskopf. A Saale öntözi, amely itt veszi föl a Rinnével bővült Schwarzát és az Ilmet, a Leutenberg nevü exklavéban pedig a Loquitzot. Az Unterherrschaft a porosz Szásztartomány, Schwarzburg-Sondershausen és Szász-Weimar közt terül el. D-i részében a Hainleite és É-on a Kyffhäuser takarja. A Saale az Unstruttal, továbbá a Helme öntözik. Természeti szépségekben különösen a Türingiai-erdő É-i lejtője gazdag. Az éghajlat az Unterherrschaftban enyhébb és a föld termékenyebb, ellenben az Oberherrschaftban az ipar fejlettebb. A felszínnek mintegy 42%-a szántó és rét. Az erdőgazdaság sok helység lakosságának fő foglalkozása. A bányászat az Oberherrschaftban vas-, rézérceket, márványt és palát, az Unterherrschaftban barnaszenet szolgáltat. A lakosság (1890) 85 863 (41 570 férfi, 44 293 nő), esik 1 km²-re 91; az Unterherrschaftra esik 17 061, az Oberherrschaftra 68 262. Ezek a 3 járás közt a következőképen oszlanak meg: Rudolstadtra (464 km²) esik 39 080, Königseere (268) 29 182 s Frankenhausenre (208) 17 601. 1895. a lakosok száma volt 88 590. Az ipar foglalkozik pamut- és gyapjufonással, vasöntéssel, gép-, üveg-, sör-, bőrgyártással, posztószövéssel, porcellán-, szivar-, festék- és kémiai cikkek készítésével. A fejedelemség a nevét viselő család férfiágában örökös és alkotmányos. Alkotmánya az 1816-iki rendi alkotmányon alapszik, amelyet 1854 márc. 21. és 1870 nov. 16. módosítottak. E szerint a tartományi gyülés 16 képviselőből áll, akik közül 4-et a legtöbb adót fizetők és 2-t a többi választók közvetlen titkos szavazással 3 évre választanak. Az aktiv és passziv választói jog a 25-ik életévhez van kötve. A német szövetségi tanácsba egy meghatalmazottat és a birodalmi gyülésbe egy képviselőt küld. A végrehajtó hatalmat a fejedelem a minisztérium által gyakorolja. A bevételek és kiadások az 1894-96-iki budget szerint 2 757 700 márkát tesznek ki. A főváros Rudolstadt (l. o.). Az államadósság 3 907 088 márka. A kiválóbb iskolák egy gimnázium és egy tanítóképző Rudolstadtban és egy magán nevelőintézet Keilhauban Rudolstadt mellett.

A S.-i fejedelmi dinasztia alapítója Schwarzburgi VII. Albert volt a XVI. sz.-ban. utódai közül I. Lajos Frigyes 1711. fölvette az atyjának Albert Antalnak (megh. 1710.) adományozott fejedelmi címet; a fejedelmi jogokat azonban csak utódja János Frigyes gyakorolhatta. Midőn ez utóbbi 1767. gyermektelenül elhalt, az uralom rokonára II. Lajos Güntherre szállott. Ennek egyik utóda II. Lajos Frigyes a rajnai szövetséghez csatlakozott 1807 ápr. 18., de már a következő évben elhunyt. Fia Frigyes Günther a bécsi kongresszus határozatainak megfelelőleg rendezte a Poroszországhoz és Szász-Koburg-Gothához való viszonyát; azonkivül 1816 jan. 2. országának alkotmányt adott. Az 1848. év S. nyugalmát is fölzavarta; e mozgalom eredménye az 1854-iki alkotmány volt, amely szerint a választói jog kiszélesbíttetett. 1864. a szabad ipart és a német kereskedelmi törvényt honosították meg. 1866. S. Poroszországhoz csatlakozott; 1867. pedig az északnémet szövetségbe lépett be. 1867. jan. 28. halt meg Frigyes Günther és öccse Albert (szül. 1798.) követte őt a trónon. Ez teljesen a győztes Poroszországhoz simult. 1869 nov. 26. egyetlen fia, György Albert váltotta őt fel a kormányban (szül. 1838 nov. 23., megh. 1890 jan. 19.), kinek halála után a trón unokatestvérére György hercegre szállott (szül. 1852 aug. 21.). Ennek neje Anna, Schönburg-Waldenburg hercegnő. Gyermekei mostanig nincsenek.

Forrás: Pallas Nagylexikon