Schweidel
József, honvédtábornok, szül. Zomborban 1796., kivégeztetett
Aradon 1849 okt. 6. Katonai szolgálatát a 4. huszárezredben kezdette meg mint
közhuszár s részt vett a Napoléon elleni hadjáratban. 1848. őrnagy volt s midőn
ezrede Bécsből Magyarországba rendeltetett, Apponyi ezredes helyett ő vette át
az ezred vezényletét s azt haza is vezette. E hazafias tettének jutalmául
alezredessé neveztetett ki. Részt vett a pákozdi és schwechati ütközetben. 1849
máj. katonai parancsnokká neveztetett ki Debrecenbe, majd a kormánynak Pestre,
Szegedre és Aradra távozása után mindenütt azon helyekre, ahol a kormány
székelt. A kormány lemondása után követte Görgeyt s Világosnál ő is az oroszok
s ezek útján az osztrákok kezébe került. Életben hagyásáért könyörgő neje
Bilinszky Danicella bárónő csak a bitófától volt képes megmenteni férjét, ki
Haynau kegyelme folytán folyó által végeztetett ki. Fia Béla szintén a honvéd
hadseregben szolgált s századosi rangot viselt. Mint volt osztrák tiszt 18 évi
várfogságra itéltetett, de utóbb kegyelmet nyert.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|