Schweidnitz

az ugyanily nevü járás székhelye és egykoron S. hercegség fővárosa Boroszló porosz kerületben, a Weisritz és vasút mellett, (1895) 26 129 lakossal, nagy sörgyárakkal, bőr-, faszeg-, mezőgazdasági eszköz-, tű-, kesztyükészítéssel, gépgyárral; gabona- és marhavásárokkal; katolikus plébániatemplommal, amelynek egész Sziléziában a legmagasabb (103 m.) tornya van. S., amely 1867-ig vár volt (az erődítmények helyén ültetvények vannak), a hétéves háboruban négy ostromnak volt kitéve, kétszer a poroszok és kétszer az osztrákok részéről. V. ö. Schmidt, Gesch. d. Stadt S. (2 köt., 1846-48). Az egykori S. hercegségnek területe 2420 km² volt; jelenleg Boroszló és Liegnitz kerületek közt van megosztva. Sok ideig a boroszlói hercegséggel volt összekötve; csakis IV. Henrik hercegnek halála (1290) után lett önállóvá. Első önálló hercege I. Bolko volt; ennek utódai uralkodtak benne családja férfiágának kihaltáig; ekkor az 1352. I. Károly (IV. Károly császár) cseh királlyal kötött szerződés értelmében a cseh koronához csatoltatott és ehhez tartozott 1741-ig, midőn Mária Terézia kénytelen volt átengedni Poroszországnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon