Schweindi

Lázár, német hadvezér, szül. a vorarlbergi Schwendi helységben 1522., megh. Kirchheimban 1584 máj. 12-én. 1546. V. Károly császár seregében részt vett a schmalkaldeni háboruban, 1552. pedig Metz ostromában, amikor a német lovagrend tagjává lett. 1556. Németalföldön Egmont gróf seregében harcolt és főleg a st.-quentini és gravelingeni csatában tünt ki. I. Ferdinánd több ízben hivta meg a német császári seregbe, mig végre I. Miksa trónra léptekor elfogadta a meghivást. 1565 elején a szepességi császári hadak fő vezérévé lett és igen mostoha körülmények között kezdte meg a János Zsigmond elleni hadjáratot. Febr. 11. elfoglalta Tokajt, nemsokára Szatmárt, Nagybányát és Erdődöt is. Miután a János Zsigmonddal márc. 13. kötött ideiglenes béke nem állandósult, tovább folyt a háboru. Szept. 13. kénytelen volt Borosjenőt és Nagybányát átadni, mivel a rumeliai beglerbég, a temesvári és budai basák is zaklatták. 1566. elején emlékiratot intézett Miksához, melyben őszintén feltárja a hadsereg siralmas helyzetét és a magyarok kedvezőtlen hangulatát. Igyekezzék a király a magyarokat lekötelezni azáltla, hogy személyesen vezérli a hadat. Az ekkor szervezett nagy hadjáratban, mely mindenfelé nagy reményt keltett, S. szép sikert ért el, de az egész hadjárat eredménytelen volt, mert Miksa császár túlzó óvatossága miatt a 100 000 főnyi sereg Szigetvárt sem tudta megmenteni. S. 1566 okt. elején János Zsigmondot, aki 16 000 emberrel Tokajt ostormolta, folyton tovább üldözte és ekközben két török-tatár sereget tönkre tett. Majd Szádvárt és Munkácsot foglalta el 1567 elején. Az 1568-iki békekötés után véget ért S. magyarországi szereplése, melyért jutalmul ugyanazon évben bárói rangra emeltetett. Miksa még ezután is igen nagy bizalommal volt S. iránt, kinek tanácsát gyakran igénybe vette hadi ügyekben. Halála után néhány hadtudományi értekezése nyomtatásban megjelent.

Forrás: Pallas Nagylexikon