Schweinfurt

az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi alsófrank kerületben, a Majna jobb partján, vasút mellett, (1895) 13 515 lak., jelentékeny iparral, amelynek fő ágai a festékkészítés, gép-, bőr-, cukor-, maláta-, tészta-, margarin-, gyertya-, keményítő-, szappangyártás, likör-, cementáru-, sör- és szeszgyári fölszerelések készítése. Vannak azonkivül malmai, harangöntői, porcellánfestői és sörgyárai. Élénk az iparcikkeivel való kereskedés is; szarvasmarha- és juhvásárai a legnagyobbak egész Dél-Németországban. A kiválóbb épületek az evangelikus templom a XIII. sz.-ból, szép portáléval, a XVI. sz.-beli városháza könyvtárral, régiségeket és műkincseket tartalmazó muzeummal, végül a S.-ban született Rückert költő emlékszobra. S.-ról azokiratok először 791. tesznek említést; 1130. lett először birodalmi szabad várossá. 1259. először, 1554. másodszor dúlták föl. Sokat szenvedett a 30- és 7-éves háburban. A lunévillei béke Bajorországnak juttatta; 1810. az újonnan alakított würzburgi nagyhercegséghez csatoltatott és 1814. ismét Bajorország kapta meg. V. ö. Stein, Geschichte d. Stadt S. (1873); Illustrierter Führer durch S. und Umgebung (Schweinfurt 1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon