Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Schwerin... ----

Magyar Magyar Német Német
Schwerin... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Schwerin

régi pomerániai család, melynek a XVII. sz.-ban Pomerániában, Mecklenburgban, Brandenburgban, Lengyel- és Svédországban s Kurföldön nem kevesebb, mint 24 ága volt. A jelenleg virágzó grófi család a Walsleben és Wildenhoff, a Wolfshagen, a Schwerinsburg és a Wendisch-Willmersdorf ágakra oszlik. (V. ö. Gollmert und Grafen W. und L. S., Geschichte des Geschlechts von S., Berlin 1878, 3 köt.; Schwebel, Die Herren und Grafen von S., u. o. 1884.) A család kiválóbb tagjai a következők: Ottó, született 1616 márc. 8., megh. 1679 nov. 14-én. 1638. mint udvari apród György Vilmos brandenburgi választó-fejedelem szolgálatába lépett s 1645. titkos tanácsossá neveztetett ki. Ő vezette a nagy választó-fejedelem Frigyes Vilmos gyermekeinek nevelését s bizalmas tanácsadója volt a választó-fejedelemnek, ki őt 1658. miniszterelnökké s a titkos tanács elnökévé nevezte ki. Fia Ottó (szül. 1645 ápr. 11., megh. 1705). a birodalmi grófságot kapa s megalapítója lett a Walsleben- és Wolfshagen-ágnak. - Kurt Kristóf gróf, porosz tábornok, szül. Wuseckenben (a svéd Pomerániában) 1648 okt. 26., elesett 1757 máj. 6-án. 1700. kezdette meg katonai pályáját mint hadapród a németalföldi hadseregben, 1706. a mecklenburg-schwerini herceg szolgálatába lépett s mint ennek megbizottja 1711. és 1712. XII. Károly svéd király mellett Benderben tartózkodott. Midőn Poroszország Elő-Pomerániát megszerezte, S., kinek birtokai e tartományban voltak, 1720. I. Frigyes Vilmos porosz király szolgálatába állott. A porosz hadseregben 1734. tábornokká emelkedett fel, midőn pedig 1740. II. Frigyes vette át a kormányt, grófi címet nyert és tábornaggyá neveztetett ki. Az első sziléziai háboruban egy hadtestet vezényelt, de a mollwitzi ütközetben (1741 ápr. 10.) maga vette át a fő vezényletet és el is döntötte azt a poroszok javára. A második sziléziai háboruban, 1744. Prága bevételénél tüntette ki magát. A hétéves háboru kitörésekor a 3-ik porosz hadtestet vezette. E hadtest élén 1757. ő kezdette meg a támadást Csehországban, több ütközetben visszaverte az osztrák hadakat s Prága alatt a királlyal egyesült. A máj. 6. vívott prágai ütközetben azosztrákok kartácstüze által visszavert porosz balszárnyat zászlóval kezében új rohamra akarta vezetni, midőn halálos sebet kapott. A helyet, hol elesett, Stierlohol mellett emlékoszlop jelöli. Szobrát II. Frigyes a Vilmos-téren Berlinben állíttatta fel. V. ö. Varnhagen von Ense, Biographische Denkmale (6. köt. Lipcse 1873, 3. kiad.) - Miksa S.-Putzar gróf (a Schwerinsburg-ágból), porosz államférfiu, szül. Boldekowban 1804 dec. 30., megh. 1872 máj. 3. Jogot végzett a heidelbergai és berlini egyetemeken s állami szolgálatba lépve, 1846. a mezőgazdasági hitelrendszer pomerániai igazgatójává neveztetett ki. 1848 márc. 19. a Camphausen-minisztériumban kultuszminiszter lett, de már jun. 13. visszalépett. Mint a frankfurti német parlament tagja azon párthoz csatlakozott, mely az örökös császárság megalapítását sürgette s e párttal együtt 1849 máj. kilépett a parlamentből. Ezután állandóan tagja volt a porosz képviselőháznak s 1849-52. és 1852-1855. elnöke is. 1859-62. a szabadelvü minisztériumban belügyminiszter volt s elbocsáttatása után mint a liberálisok vezére Bismarck ellen küzdött. 1866. a nemzeti szabadelvü párthoz csatlakozott s haláláig tagja volt előbb az észak-német, majd a német birodalmi gyülésnek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is