Schwerin

1. fejedelemség és része Mecklenburg-S. nagyhercegségnek; régen egyike volt az Oroszlán Henrik által alapított három püspökségnek, amelyet a vesztfáliai béke szekularizált és Svédországnak juttatott Wismar uradalom helyett kárpótlásul a mecklenburgi hercegnek adott. Területe 752 km². Főhelye Bützow. - 2. S., Mecklenburg-S. nagyhercegség székes fővárosa a S.-i tó (l. o.) DNy-i végében, több kisebb tó között, vasút mellett, (1895) 46 490 lak.; vasöntéssel, gép-, kocsi-, cemenet-, festék-, firnász-, szappan-, butor-, téglagyártással, fürészmalmokkal; régi erődítményeinek romjaival; Frigyes Pál nagyherceg ércszobrával Rauchtól (1849); II. Ferenc Frigyes nagyherceg lovagszobrával (1893); Kücken márvány mellszobrával; művész- s mérnök-, továbbá történelmi és régészeti társulattal, különböző iskolával és jótékonysági intézetekkel. Épületei közül a kiválóbbak: a nagyhercegi kastély egy szigeten, amelyet 1845-57. Demmler tervei szerint építettek; az óvárosi palota; a görög ízlésben épített muzeum a nagyhercegi képtárral (1200 kép, a többi közt több kitünő németalföldi művészektől), az ugyancsak görög ízlésben épült kormányzói épület, az új kormányzói épület, az újvárosi palota, az arzenál, posta stb. A város környéke igen kies; nagy díszére válik a nagyhercegi kert, amely messzire elnyulik és amelynek legrégibb részét 1708. Vilmos herceg alapította. Az ősrégi hely 1166. lett várossá. (V. ö. Fromm, Chronik der Haupt- und Residenzstadt S., 1863; Führer durch S. u. Umgebung, S. 1875.) - 3. S. an der Warthe, az ugyanily járás székhelye Posen porosz kerületben, az Obra és Warthe összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 6560 lak., szivar- és keményítőgyártással, malmokkal.

Forrás: Pallas Nagylexikon