Schwicker
1. Alfréd, tanár, szül. Nagy-Becskereken 1864 márc. 22.
Budapesten végezte egyetemi tanulmányait és 1887-89. u. o. tanársegéd volt az
egyetemi kémiai intézetben. 1889 óta tanár a pozsonyi főreáliskolánál, 1895 óta
pedig vezetője a pozsonyi állami vegykisérleti állomásnak. Munkái: Adatok a szulfitek
és tioszulfátok konstituciójához és A kálium átalakulásának sebessége. Mind a
kettő a magyar tudományos akadémia kiadásában jelent meg 1889 és 1894-ben.
Külföldi szaklapoknak is munkatársa.
2. S. János Henrik, pedagogus és iró, szül. Új-Bessenyőn (Temes)
1839. Versecen 1856. tanítói oklevelet nyert, majd 1865. a tanári oklevelet és
1878. a bölcsészettudori címet is megszrezte. Kezdetben Csáován és
Nagybecskereken működött mint tanító. 1869. Eötvös a budai tanítóképző
igazgatójává nevezte ki, honnan 1871. a pesti állami gimnázium német
nyelvtanára lett. 1887. a segesvári kerületben képviselővé választatván,
állásáról lemondott. Igen sokat irt, főkép német nyelven. Főbb művei: Bilder
aus der Geschichte Ungarns (Budapest 1874); Geschichte des Temeser Banats
(Nagybecskerek 1861); Die letzten Regierungsjahre der Kaiserin-Königin Maria
Theresia (2 köt., Bécs 1871); Die Katholiken-Autonomie in Ungarn (Pest 1870);
Statistik von Ungarn (Budapest 1876); Das Unterrichtswesen Ungarns (u. o.
1880). Szerkesztett pedagogiai lapot magyar és német nyelven s több német
enciklopedikus vállalatban ő ismerteti állandóan a magyarországi állapotokat.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|