Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Schwyz... ----

Magyar Magyar Német Német
Schwyz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Schwyz

1. Svájc egyik kantonja, Zug, Zürich, St.-Gallen, Glarus, Uri és Luzern közt, 908 km2 területtel. A kanton egy kettős völgyből áll, amelyet egy hegység, a S.-i Alpok választanak el egymástól; ezek D-en meredek és kopárok, É. felé pedig lankásan ereszkednek le; legmagasabb csúcsaik (Nagy-Mythen 1903 m., Drusberg 2281 m., Flühberg 2097 m.) sem emelkednek az örökös hó határán túl. Folyói részben a Limmat, részben a Vierwaldstätti-tó környékéhez tartoznak; amazokhoz tartozik a Sihl és a Wäggi-völgyi Aa, ehhez a Muota a Starzlenbachhal és a Seewen, a Lowerzi-tó lefolyása. Az éghajlat a hegyeken zord, a Vierwaldstätti-tónál igen enyhe. Az egész területből 72,67% termékeny; 122 km2 erdő, 535 szántó, kert, rét és legelő. A fő keresetforrás az állattenyésztés és havasi gazdálkodás. Az 1886-iki összeirás szerint volt 1026 db. ló, 30 661 szavasmarha, 6401 sertés, 7438 juh, 9484 kecske és 3320 méhkas; jelentékeny még a mesterséges haltenyésztés. A gabonatermesztés csak a mélyebb völgyekben fizet és azért a szükségletet nem elégíti ki; gabonán kivül termesztenek burgonyát, kukoricát, répát, kendert, lent, borsót és babot. Szőllőt csakis a Zürichi-tó melletti dombokon, gyümölcsöt főképen a Vierwaldstätti-tó mellett találni. A bányászat homokkövet, meszet és gipszet szolgáltat. Az einsiedelni völgyben nagyobb tőzegtelepek is vannak. Az ásványvizek a seeweni és nudeni. A lakosok száma (1888) 50 307 (24 698 férfi és 25 609 nő), 1 km2-re esik 56; anyanyelv szerint 49 732 német, 156 francia, 350 olasz, 57 román és 12 egyéb. A születések száma 1891-ben 1460, a házasságoké 357 és a halálozásoké 1135. Az alkotmány demokratikus. A kantoni tanács (minden 600 lakosra 1 tag) a törvényhozó, a kormánytanács (7 tag, akiknek elnöke landamman címet visel) a végrehajtó hatalom. Mindkettőnek tagjait 4-4 évre választják. Minden törvény és minden olyan pénzügyi rendelet, amely 50 000 franknál nagyobb kiadást kiván, a népszavazás alá bocsátandó. A járások: Einsiedeln (8506 lak.), Gersau (1846 lak.), Höfe (4850 lak.), Küssnacht (2942 lak.), March (11 277 lak.) és S. (20 904 lak.). Minden járásnak megvan a járásbirósága; a legfőbb biróság a kantoni törvényszék, amelynek 9 tagját 6 évre választják. A kanton kiadásai voltak 1890-ben 413 000, bevételei 412 000, az adósság 2,4 millió és vagyona 351 000 frank. A közoktatási intézmények: 56 népiskola 1891-ben 7256 növendékkel, 11 felsöbb népiskola 9305 tanítvánnyal, 2 gimnázium (S.-ben és Einsiedelnben), 1 reáliskola (S.-ben), 1 tanítóképző.

2. S., az ugyanily nevü kanton és járás székhelye, 514 m.-nyi magasban, a Nagy-Mythen és Kis-Mythen lábánál, vasút mellett, (1888) 6663 lak., pamutiparral, nagy téglagyárakkal és marhavásárokkal; szép plébániatemplommal és megtekintésre méltó városházzal, amelyben 1534-től kezdődőleg 43 landamman arcképe, régi mennyezetfaragványok és külsején a svájci történelemből vett jeleneteket ábrázoló freskók láthatók, és régi úri házakkal. V. ö. Marty és Waser, S. u. seine Umgebung (Einsiedeln 1891).

Történelem. S. lakói alamannok. A középkor eleje óta S. szabad parasztjai a Habsburgok grófi hatalma alatt állottak. II. Frigyes császár 1240. a S.-ieknek megadta a birodalmi szabadságot, de a Habsburgok ezt nem ismerték el, amiért is S. lakói fellázadtak (1245-50), de a győzelmet a Habsburgok vívták ki. 1291-ben azután a kanton lakói Urival és Unterwaldennel megkötötték az örök szövetséget, amelyet 1315-ben a morgarteni ütközet után Brunnenben megújították. Ez idő óta S. a szövetség fejlesztésében, különösen a háboruiban olyan élénk részt vett, hogy nevét az egész szövetségre kiterjesztették. A reformáció itt nem talált talajra és a vallásháborukban S. mindig a katolikusok élén küzdött. 1798. a franciák ellen Reding Alajos vezérlete alatt bátran küzdött, de a túlnyomó erőnek kénytelen volt meghódolni és a helvét alkotmányt elfogadni, amely a meghódított részeket a várostól függetlenítette. 1803. azonban az elveszett részeket nagyobbára visszakapta és a kis Gersau köztársaságot is megszerezte. A jobbágyság azonban megszünt és a külső részek függésge Ó-S.-től megszünt, de a függő viszonyt 1815. újra helyreállították. 1833-ban azonban ismét megszüntették és a két részt egyenlő jogokkal ruházták föl. De a kanton mindig a konzervativ párttal tartott és 1845. is egyike volt a Sonderbund legbuzgóbb tagjainak. Az 1848-ik év itt változást teremtett és a demokrácia itt is túlsúlyra vergődött. 1872. és 1874. a szövetségi alkotmány reviziója alkalmával S. mindig az elutasítók pártján állott. Az 1876-iki alkotmány szerint a népszavazás kötelezővé tételével a tiszta demokrácia jutott uralomra.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is