Sculteti
Szeverin, ág. hitvallásu teologus, szül. Alsó-Lehotán
(Zólyom) 1565., megh. Bártfán 1600 jun. 30. Bártfán tanult, 1586. már irodalmi
téren is fellép, Wagner Márton bártfai pappal és Fábri Tamással közösen
támadván a Zwingli tételeit: Examen thesium Zwinglianarum (Bártfa 1586) címü
iratban. Mint ilyen már irodalmilag is kitünt férfiut, hivták őt meg az eperjesiek
1589-ben konrektorul, két év mulva pedig rektorrá választották. 1591. Bártfára
papnak hivták. Mielőtt papi hivatalát elfoglalta volna, fel kellett
szenteltetnie. E célból Horvát-Stansith de Grádecz Gergely kiséretében elment
Grazba. Ez az útja azért vált nevezetessé, mert alkalmat adott a csepregi
kolloquium (l. o.) létrejöttére. E kolloquium történetét megirta: Historia
Colloquii Chepregiensis (Bártfa 1591-ben; egy egykori másolata megvan az
eperjesi városi levéltárban). Az 1593-ban Eperjesen megtartott szinóduson
Bártfa, Eperjes, Kassa, Kis-Szeben, Lőcse és Nagy-Sáros szeniorává
választatott. Nevezetesebb művei a már említtetteken kivül: Erotemata de
communicatione divinae et humanae naturae in persona Christi (Bártfa 1593);
Variae dissertationes (u. o. 1593); Hypomnema sive admonitio de asserenda et
retinenda veteri Christiana doctrina in Confessione Augustana comprehensa (u.
o. 1599); Wagner Mártonnal együtt mint eperjesi tanár kiadta az Apologia
Examinis Ecclesiae et Schola Bartphensis címü művet (u. o. 1590); Praefatio in.
M. Alberti Graweri bellum Jesu Christi et Joannis Calvini (u. o. 1597) és végül
kéziratban maradt tőle az irók által sokat használt: Initia reformationis in
Hungaria. V. ö. különösen a Lampe-Ember-féle művet.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|