Sebastiani

Horác Ferenc, gróf, francia marsal, szül. Portban (Bastia mellett, Korzikán) 1772 nov. 10., megh. 1851 jul. 21-én. 1792. belépett a francia hadseregbe s fokozatosan emelkedve 1799. ezredes lett. 1800. Olaszországba kisérte az első konzult és részt vett a marengói ütközetben. Az austerlitzi csatában súlyosan megsebesült, majd hadosztálytábornok lett s 1806 máj. mint követ Konstantinápoolyba ment. 1812. a nagy hadsereg elővédjét vezényelte s a francia csapatok élén vonult be Moszkvába. 1813. Lipcse mellett megsebesült, Hanaunál azonban hadosztályával együtt mégis keresztül vágta magát, mire az 5-ik hadtest élén a Rajna vonalát fedezte. 1814 elején azonban kénytelen volt Champagneba visszavonulni. I. Napoleon lemondása után, noha meghódolt a Bourbonoknak, nem kapott alkalmazást. A waterlooi csata után Lafayette-tel és másokkal a béke közvetítése céljából a szövetségesek táborába ment, midőn azonban Napoleon érdekében folytatott alkudozásai meghiusultak, Angliába távozott. 1816. visszatért Franciaországba, hol felére leszállított fizetéséből kellett megélnie. 1819. a kamarába beválasztatván, a szabadelvü ellenzékhez csatlakozott. 1830. a juliusi forradalom után (aug. 11.) kinevezték tengerészeti miniszterré, nov. 17. pedig a külügyek vezetését vette át. 1834 ápr. 1. lemondván állásáról, előbb Nápolyban, utóbb 1835-40. Londonban mint követ működött. Csak ekkor (1835) nyerte el a marsali rangot. 1835 óta egyébiránt Ajacciót képviselte a kamarában. Egyetlen leányát saját férje Praslin herceg (l. o.) 1847. meggyilkolta.

Forrás: Pallas Nagylexikon