Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Sebesvár... ----

Magyar Magyar Német Német
Sebesvár... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Sebesvár

(Bologa), kisközség Kolozs vármegye bánffyhunyadi j.-ban, (1891) 835 oláh lak., vasúti állomással. Várának romja a Sebes patakának a Körösbe folyása fölött emelkedik. Már a rómaiak Dáciájában is fontos sztratégiai hely volt ez s a két folyócska összeszakadása által alkotott háromszögben kasztrum állott a kimagasló fensíkon, mellette fürdővel, melyeket Torma Károly kutatott át s a talált feliratos kövekből régi nevét a római kasztrumnak Afica névben vélte megállapíthatónak. A római kövek feliratait kiadta Mommsen Berlinben a Corpus Inscriptionumban. A magyar honfoglalás után őseink is hamar felismerték e hely sztratégiai fontosságát, mely a Váradról Kolozsvárra vezető út mellett a gyalu-bihari havasok közé vezető út elágazásának csomópontja volt s ezért siettek megerősíteni. Mikor épült a vár, biztosan megállaptani nem lehet, valószinüleg a mongol-tatárjárás után. 1330. már tekintélyes erőd, amidőn Elefánti Dezső, 1462. pedig szentannai Török István a várnagya, kinek két alvárnagya volt. A XVI. sz. elején már a Bánffy-család birtokában volt. 1516. II. Lajos király meghagyja Szapolyai János erdélyi vajdának, hogy miután losonci Bánffy János az ő birtokában volt S. alatt, az 1514-iki pórlázadás idején néhány Magyarországról haza felé utazó nagyszebeni kereskedőt áruitól megfosztott, azokat most már fivérei kezénél levő birtokaiból kárpótolja. (Eredeti oklevél a nagyszebeni levéltárban.) A fejedelmi korban is többször szerepel, igy Báthory Zsigmond alatt 1598. és Báthory Gábor alatt 1613., midőn a Bethlen Gábor elől Váradra menekülő bukott fejedelem Erdély rendeitől azt kivánja, hogy bár csak Sebesvárig kisérjék el. 1660. II. Rákóczi György a gyalui csatában a törököktől megveretvén, kapott halálos sebével az első éjszakát itt töltötte. Legfőbb szerepét akkor játszotta, midőn a törökök Váradot (Erdély végvárát) 1660-ban elfoglalván, S. Erdélynek egyik végvára lett Magyarország török hódoltsága felé és a Körös-völgy bejáratát őrizte. Valószinüleg a Rákóczi-forradalmat követő várrombolások alkalmával rontatott le ez is s azóta romokban hever. V. ö. Kőváry László, Erdély építészeti emlékei; Szilágyi Sándor, Erdélyi országgyülési emlékek; Szádeczky Lajos, Az erdélyi Kárpát-egyesület S.-i kirándulása (Erdély, 1893, 200. old.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is