Secchi

(ejtsd: szekki) Angelo, olasz csillagász, szül. a lombard Reggióban 1818 jun. 29., megh. Rómában 1878 febr. 26-án. 15 éves korában a jezsuita-rendbe lépett, s miután noviciatusát a Collegio Romanában töltötte, tanári minőségben Lorettóban működött. Felszentelése után Rómában élt, de 1848-ban a forradalom által elűzve az Egyesült-Államokba menekült, hol a georgetowni kollégiumban mint tanár rövid ideig menedéket talált. 1849. De Vico halála után a Collegio Romano csillagvizsgálójának igazgatójává lett és e minőségében haláláig a csillagászat minden terén, a meteorologiában és a Föld fizikájában ernyedetlen munkásságot fejtett ki. Legismertebbek az álló csillagokra vonatkozó spektrális megfigyelése és a Nap fizikáját kutató észlelései. Ha genialitását valamivel több kritika kisérte volna, bizonyára ő lett volna korunk legnagyobb asztrofizikusa. Számos irata között különösen Le Soleil (Páris 1870, 2. kiad. 1875); Le stelle, saggi di astronomia siderale (Milano 1877, franciául Páris 2. kiad. 1879) és L"unita delle forze fisiche (Milano 1869, 2. kiad. 1874) ismeretesek. Gondos csillagászati bolygó-, ködfolt- s különösen kettős csillagmegfigyeléseit a Memorie dell" Osservatorio del Collegio Romano közlik.

Forrás: Pallas Nagylexikon