Seeland

1. (Sjaelland) Dánia legnagyobb és legfontosabb szigete a Kattegat, Sund, Balti-tenger, Ulosund, Masnedsund, Smaland és a Nagy-Belt közt, 7029 (6828) és az adminisztrativ szempontból hozzá tartozó kis szigeteket is beleszámítva 7534 (7324) km² területtel, (1890) 833 702 lak. Partjai nagyon szakadozottak, különösen É-on és Ny-on. A Sejröi-öböl a Rösnaes és Ordrups Naes nevü fokok közt van; ettől K-re esik az Isefjord, amelynek K-i ága a Röskildei-fjord; D-re a Kjöge-öböl a Stevno-Klint-fok mellett, azután a Faxö-öböl, amelynek belsejét Praestönek hivják. A Knudshovedi-fok mellett terül el a Svinöi- és a Vordingborgi-öböl; végre a Ny-i parton van a Jammerlandsi-öböl és a Kallundborg-fjord. A sziget a kréta-korszakban képződött; a krétarétegek a Stevens-Klint-foknál láthatók legtisztábban; a felületet mindenütt glecseranyag és homok borítja. A felület csaknem egészen sík; rajta csakis elszigetelt halmok láthatók. A legmagasabbak a D-en elterülő Thybjerger-fensíkon vannak; ilyenek az Overdrevsbakken (122 m.), a Vindhöj (113 m.) és a Dyted Bakke (118 m.); egy másik dombcsoport ÉNy-on van, ahol a Veijrhöj 121 m.-nyire emelkedik. A sziget közepe, különösen K. felé, termékeny síkság; ez a Hede (puszta). A jelentékenyebb folyók a Sus-Aa (65 km.), a Tude-Aa (35 km.), a Halleby-Aa (50 km.) és a Mölle-Aa (30 km.). A tavak 124 km²-nyi területet borítanak; legnagyobbak az Arresö (3410 ha.), az Esromsö (1420 ha.) és Furesö (940 ha.). Az éghajlat mérsékelt és nedves. A földmívelés és állattenyésztés virágzó, a fő termékek rozs, árpa, burgonya és a zöldségek. Az erdők nem gyérek. Csatornák a Danneskjöld (22 km.) 1812-ből, a Frederiksverk, amelyet 1716. az Arresö áradásai ellen építettek és az Esromi-csatorna 1805-ből. Adminisztrativ szempontból a következő kisebb szigetek tartoznak még hozzá: Bornholm, Möen Nyorddal, Omö, Agersö, Sejerö, Overö, Amager, Saltholm és még néhány kisebb. Járásai: Kopenhága, Frederiksborg, Holbaek, Sorö, Praestö és Bornholm. A főváros Kopenhága. Kikötőhelyek:Kjöge, Rödvig, Faxö, Praestö, Korsör, Helsingör stb. V. ö. Christiani, Kort over Sjaelland (Kopenhága 1881). - 2. S. a Németalföldnek egyik tartománya, l. Zeeland.

Forrás: Pallas Nagylexikon