Segesvár

(Schässburg), rendezett tanácsu város szabad királyi város címével, Nagy-Küküllő vármegyében, a Nagy-Küküllő kitáguló völgyében, egyike hazánk legfestőibb fekvésü és legérdekesebb városainak. A város részint a 72 m. magas várhegyen, részint ennek tövében és a szomszédos völgyekben terül el; a meredek hegyen épült felső város (vár) ódon épületeivel (Szt.-Miklós-templom, épült 1429-1525., kolostortemplom, gimnázium), csipkés bástyáival, a régi céhekről elnevezett érdekes tornyaival, a hegyre vezető fedett lépcsővel a középkori német város képét adja, melyet a német renaissance ízlésben épült díszes vármegyeház és az épületeket környező szép ligetek még érdekesebbé és a maga nemében hazánkban páratlanná tesznek. Ez a városrész a XVI. sz.-ig a város központja volt, ezentúl a hegy tövében épülő alsó város vette át a vezérlő szerepet és ma itt központosul a társadalmi és forgalmi élet; építkezése szintén emlékeztet a középkorra, de a modern fejlődés nyomai mindenütt meglátszanak. Itt van a református templom, az új városháza, állami iskola, több gyári épület és díszesebb magánház. S. a vármegye törvényhatóságának, a keresdi járás szolgabirói hivatalának, járásbiróságnak, királyi közjegyzőségnek, adóhivatalnak, kir. tanfelügyelőségnek székhelye; van ág. evang. főgimnáziuma és tanítóképző intézete, iparostanonciskolája, két takarékpénztára (az osztrák-magyar bank itt mellékhelyet tart fenn), vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Lakói élénk kereskedelmet és ipart űznek; van posztógyára, pamut- és gyapjuszövőgyára és festése, élénk borkereskedést és komlótermést űz. Lakóinak száma 1850-ben 7962 volt, 1891-ben 9618, kik közt 1630 magyar, 5202 német (szász), 2429 oláh, hitfelekezet szerint 1125 róm. kat., 2702 gör. kel., 4881 ág. evang., 523 helvét, 240 unitárius és 101 izraelita. A házak száma 1623; határa 9139 ha. S. helyén a rómaiak idejében Stenarum telep feküdt; a város jelentősége a szászok betelepülésével a XIII. sz.-ban kezdődik. Később sok viszontagságon ment keresztül, 1676 ápr. 30. majdnem az egész város leégett, ugyszintén 1709. és 1788. is tűzvész pusztítá. 1849. Bem megszállta s jul. 31. a túlnyomó számban levő orosz hadsereg ellenében vereséget szenvedett; e csatában hunyt el Szkariatin orosz tábornok, kinek az erdélyi császári és királyi hadtest a Fejéregyháza felé vezető országút mellett díszes síremléket állított fel. Ugyane csatában tünt el Petőfi Sándor.

[ÁBRA] Segesvár címere.

Forrás: Pallas Nagylexikon