1. az egykóri Ó-Kasztiliából alakított spanyol tartomány,
Guadalajara, Madrid, Avila, Valladolid, Burgos és Soria közt, 6827 km2
területtel, (1887) 154 457, egy km2-re 23 lak. Közepe, É-i és Ny-i
része végtelen síkság; többi részét a Sierra de Guadarrama és ÉK-i folytatása a
Sierra de Ayllon ágai takarják. Amabban a 2000 m.-nél magasabb csúcsok
(Penalara 2405 m., Hierro 2383 m., Siete Picos 2203 m. stb.) számosak; emez
alacsonyabb. Vizei mind a Dueróba folynak; ilyenek a Riaza a Gradóval és
Riaguasszal, a Duraton, a Cega a Cerquillával, az Eresma a Rio Frióval és az
Adaja. Nyarai forrók, a tél zord, az eső kevés. Az egész területből 4814 ha.
öntözött föld, amiből 998 ha. szántó, 718 ha. kert és hüvelyesekkel bevetett
terület és 3108 ha. rét; a nem öntözött földből (secanos) 9961 ha. szőllő, 282
996 ha. szántó, 129 855 ha. legelő és bozótos terület, 55 178 ha. ugar és 2000
km2 egészen terméketlen. Az erdők 105 869 ha.-nyi területet
borítanak. Az ipar nem jelentékeny. Járásai: Cuellar, Riaza, Santa Maria de
Nieva, S. és Sepulveda.
2. S., az ugyanily nevü tartomány és járás, továbbá
püspökség székhelye, a Sierra de Guadarrama lábánál, az Eresma bal partján
emelkedő meredek dombon, 1000 m.-nyi magasban, vasút mellett, (1887) 14 289
lak., jelentéktelen posztó- és üveggyártással, rézpénzverő-intézettel. A mórok
idejéből fennmaradt alcazart 1862. részben tűzvész pusztította el; a 83
toronnyal ellátott és 5 kapuval áttört körfalak még most is megvannak. (Képét
l. az Építészet XXI. mellékletén.) A város közepén áll a 113 m. hosszu és 56 m.
széles, három hajós szép székesegyház, amelyet 1525. kezdtek el építeni és 67
m. magas kupolás torony, fa- és márványfaragványok s Juan de Junitól eredő
pompás Pieta ékesítenek. Egyéb épületei a XV. sz.-ból való El Parral, San
Millan, San Esteban templomok, az 1208. fölszentelt templárius-templom és végül
a rómaiak (alkalmasint Traján) korából fennmaradt és 1483. restaurált nagyszerü
vizvezeték, amelyen a város 17 km.-nyi távolságból, a Rio Frióból kapja vizét;
a vezeték 119 arkádból áll.
Forrás: Pallas Nagylexikon