Seine-et-Oise

(ejtsd: szen e oáz), francia département Oise, Seine-et-Marne, Loiret, Eure-et-Loir és Eure között; 5658 km² területtel, (1891) 628 590 lak. A Seinet körülfogó départemenetnak hegyei nincsenek; csak alacsony fensíkok (a vexini, mantoisi, hurepoixi) alkotják, amelyeken a dombok itt-ott emelkednek 200 ml-nél magasabbra; ennek dacára természeti szépségekben nincs hiány. Vizei mind a Szajnába folynak; ilyenek az Essonne a Juinenel, Orge az Yvettel, Yeres, Oise és Theve és Esches kis mellékvizekkel, az Aubette, Maudre, Epte és Eure. A folyók hajózható részei 148 és a csatornáké (Ourcq stb.) 58 km. hosszuak. A talaj sok helyen homokos, de azért termékeny; az éghajlat oceáni. 1893-ban termett 1 377 630 hl. búza, 256 167 hl. rozs, 121 828 hl. árpa, 911 503 hl. zab, azonkivül burgonya és nagy mennyiségü takarmányrépa. A bortermés 10 évi átlagban 140 528, 1893. pedig 273 135 hl., ezenkivül sok gyümölcsöt is termelnek; a gyümölcsbor 1893. 273 135 hl. volt. A bányászat gipszet, mész-, épület-, malomkövet és tőzeget szolgáltat. Ásványvizforrások vannak Enghienben és Forges-les-Bainsben. Az erdők a terület ¹/₈-át foglalják el. Az ipar pamut- és gyapjufonással, kötött áru-, paszománt-, papiros-, kémiai cikkek- és porcellánkészítéssel (Sevresben), vasöntéssel, gép-, üveg-, lámpa- és szeszgyártással foglalkozik. Járásai: Corbeil, Etampes, Nantes, Pontoise, Rambouillet és Versailles. Székhelye: Versailles. 1790. Ile de Franceból alakították. V. ö. Joanne, Géogr. de S. (1869. óta több kiadás).

Forrás: Pallas Nagylexikon