Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Seine-Infér... ----

Magyar Magyar Német Német
Seine-Infér... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Seine-Inférieure

(ejtsd: szen enferiőr), francia département Somme, Oise, Eure, Calvados és a La manche közt, 6341 km2 területtel, (1891) 839 876, 1 km2-re 139 lak. 130 km. hosszu partjai magas (néhol 100 m.) sziklafalak, amelyekbe mélyebb öblök sehol sem nyulnak be; csakis a Szajna és a kis parti folyók torkolatai szolgálnak kikötőkül, aminők Havreon kivül Tréport a Bresle torkolatánál, az Yeres-torkolat, Dieppe az Arques-torkolatnál, Pourville a Scie-torkolatnál, Sainte-Marguerite a Saanenál, Saint-Aubin a Dunnél, Veules fürdő, Fécamp, Yport és Etretat, ahol Normandia leghiresebb sziklapart-falai vannak. A felszin inkább fensíkszerü; ilyen fensíkok a Caux a Szajna és tenger közt, Vexin az Epte és Andelle közt, a Roumoin a Szajna balpartján és a K-en és DK-en fekvő Pays de Bray. Legmagasabb pontja az Oise felőli határon Aumale várostól DNy-ra emelkedik. A Szajnán, Epteen, Andelleen kivül csak parti folyók öntözik; ilyenek: a Fécampy, Durdent, Veules, Dun, Saane, Scie, Argues, Yeres és Bresle. Az éghajlat oceáni. A talaj termékeny. A szántóföldek területe 145 923 ha., a rét és legelőké 40 347 ha. és az erdőké 61 156 ha. 1893. termett 2 148 699 hl. búza, 230 065 hl. rozs, 81 560 q ápra, 912 324 q zab, azonkivül burgonya, zöldség, olajos növények, gyümölcs a fő termékek. 1893-ban 1 543 010 hl. almabort készítettek. Az állattenyésztés jelentékeny. A sajt- és vajkészítés szintén jelentékeny. Iparral a lakosoknak mintegy 2/3 része foglalkozik. A kiválóbb iparágak: gyapju- és pamutfonás, posztó- és vászonszövés, csipke- és tollkészítés, kelmefestés, gép-, fémáru-, papiros-, üveg-, bőr-, csokoládégyártás. Végül sok kezet foglalkoztat a tengeri halászat és kereskedés is. Fő kereskedelmi helyei: Le Havre, Neufchatel, Rouen és Yvetot. A főváros Rouen, a legnépesebb város Le Havre. 1790. Normandia következő részeiből alakították: Vexin, Caux, Bray és Roumois. V. ö. Bunel et Tougard, Géogr. du dép. de la S. (Rouen 1875-1878); Joanne, Géogr. de la S. (1877 óta); Gravier, Examen critique de la géogr. de la S. de Tougard (Rouen 1884).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is