Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Sejtkórtan... ----

Magyar Magyar Német Német
Sejtkórtan... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Sejtkórtan

a sejteknek, azaz az állati és növényi testet alkotó apró alkatrészeknek kóros elváltozásai. A sejtek csak ép anyagforgalom mellett fejthetik ki rendes működésüket. Ha az anyagforgalom megváltozik vagy a sejtet bármely erősebb behatás éri, a sejt kórosan elváltozik s rendes működését felfüggeszti. A kóros hatány fizikai vagy kémiai természetü lehet és a sejtet rendes működésében vagy megakasztja, vagy végkép megöli s e szerint sejtelfajulásról (degeneratio) vagy sejthalálról (nekrosis) beszélünk. Mivel a sejt maga lényegileg protoplaszmából és abba beleágyazott magból áll, azért a sejtet érő kémiai vagy fizikai hatány elsődlegesen vagy a protoplaszmát, vagy a magot támadja meg és e szerint elsőd protoplaszma és magelfajulásról, illetőleg halálról szólunk. A sejtet érő fizikai hatányok közül a hőhatás, a nyomás, ütés jön számba. Sokkal gyakoribb és fontosabb a kémiai hatány folytán beálló sejtelfajulás vagy sejthalál. A fertőző betegségek folyamán beálló különféle kóros elváltozásai a szervezetnek javarészt kóros kémiai produktumok folytán elfajult v. elhalt sejtek halmazából állanak; a szervezetbe került mikroorganizmusok (bakteriumok, protozoák) ugyanis különféle, rendszerint igen komplikált összetételü kémiai anyagokat produkálnak, melyek a sejtekre méregként hatnak s azok elfajulásához vagy halálához vezetnek. A fertőző betegségek folyamán kifejlődő elfajulások közül leggyakoribb a protoplaszma homályos duzzadása (degeneratio parenchymatosa), mikor is a különben eléggé homogen protoplaszmában apró fehérjeszemcsék lépnek fel. Ezen homályos duzzadás rendesen zsiros elfajuláshoz (degeneratio adiposa) vezet, midőn a protoplaszmában apró zsírcseppek jelentkeznek. A protoplaszma többi elfajulásai, minők az amiloid, kolloid, glikogén, hialin elfajulás, egynemü erősen fénytörő anyagok lerakódása által tünnek ki; a maga elsődleges elfajulásai közül pedig első sorban a mag kromatinjának szétesése (karyorrhexis) v. feloldódása (karyolysis) említendő, melyeknél a mag a szokottnál rendszerint gyengébben festődik. A S. megalapítója Virchow.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is