Seleukos
(Seleucus), Nagy Sándor halála után alakult szír birodalom
hat királyának neve. Közülük egyedül S. Nikator (gör. a győztes) jutott
jelentőségre, szül. 357., megh. Kr. e. 281. Mint Nagy Sándor egyik tehetséges
tisztje és a falanx egyik vezére már Indiában is kitünt, de igazi szerepéhez
csak Sándor halála után jutott. A második osztozásnál (321) babiloni helytartó
lett. A diadochok küzdelmeiben oly ügyesen tudott az erősebbhez férkőzni, hogy
különféle viszontagságok után 312. nemcsak Babilonnak ura, hanem Médiának és
Susianának parancsolója is. Itt veszi kezdetét a Seleucidák időszámítása is
(Aera Seleucidarum, Kr. e. 312 okt. 1.). A következő 5 év dicsőséges harcaiban
S. meghódította egész Felső-Ázsiát, Snadrakottos indiai hirálytól elvette az
indusmenti görög gyarmatokat, sőt diadalmaiban magánál Sándornál is tovább
hatolva, egész a Gangesig jutott. Ennek emlékére vette fel a Nikator
melléknevet, egyúttal ő volt a diadochok közül az első, aki a királyi címet
felvette. Birodalmát ügyes katonai és diplomáciai tények által nagyobbá tette.
Az ipszoszi csatát Antigonos ellenében számos elefántjával ő döntötte el.
Ptolemaios és Lysimachos javára és megkapta Szíriát, Mesopotámiát, Armeniát és
déli Kis-Ázsiát. Hatalma még nőtt, midőn elvette Stratonikét, Demetrios
Poliorketes leányát és midőn Lysimachos családjának belső viszályaiba avatkozva
a kurupedioni győzelem után (282) Elő-Ázsiát is megkapta. Igy aztán a
Közép-tengertől az Indusig ő volt az úr Nagy Sándor hódításainak java része
felett, mely óriás területet 72 szatrapiára osztva hellenizálni törekedett. S.
utoljára meg akarta fordítani Nagy Sándor eljárását: keletről készült
meghódítani a nyugatot. E végből fiát Antiochust, akinek már előzetesen átadta
országának keleti tartományait és feleségének Stratonikénak kezét, megtette Ázsiában
egyedúrrá, maga pedig Makedonia elfoglalására készült. Ámde nagy tervének
küszöbén Ptolemaios Keraunos meggyilkolta.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|