Sella

(ejtsd: szella) Quintino, olasz államférfiu, szül. Mossóban (Biella mellett) 1827 jul. 7., megh. Biellában 1884 márc. 14. Műszaki tanulmányainak befejezése után beutazta Franciaországot, Angliát és Németországot s hazatérve a méréstan tanára, majd az ásványtani muzeum igazgatója lett Torinóban, mely idő alatt számos értekezést irt az ásványok kristályalakjáról, a bór- és más savakról. 33 éves volt, midőn 1860. a politikai pályára lépvén, mint az Unita Italia rendíthetetlen hive Cavourhoz csatlakozott. Már két évvel később (1862) pénzügyminiszter lett Rattazzi kabinetjében; 1864. másodszor ugyanazt a tárcát fogadta el Lamarmora miniszterelnöksége alatt, végre 1869. harmadszor is viselé azt Lanza alatt. 1873. az egész minisztériummal együtt beadta lemondását és az ellenzék vezérévé szegődött. Miután az u. n. consorteria megbukott, melyhez egykor mint annak legkitünőbb vezére maga is tartozott, 1876. minden erejét arra fordítá, hogy a mérsékelt pártot újból szervezze és kormányra képessé tegye, ami azonban nem sikerült. Élete vége felé ismét visszatért a tudományhoz, újból szervezte az Accademia dei Linceit, mely őt elnökének választotta, s megalapította az olasz alpesi-egyesületet. V. ö. Hoffmann, Zur Erinnerung an Quintino S. (Berlin 1886); és Guiccioli, Quintino S. (Rovigo 1871-1888, 2 köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon