Sélley

1. Sándor, a. m. kir. kuria tanácselnöke, szül. Abarán (Zemplén) 1829 okt. 2. Jogi tanulmányainak befejezése után birói gyakorlati és köz- és váltóügyvédi vizsgát tett. 1856. a birósági hátralékok feldolgozására Tenkére (Bihar) küldötték, hol mint fogalmazó díjnok 1858-ig, majd mint birósági segéd Nagy-Kanizsán és Nagyváradon 1860-ig működött. Még ugyanazon évben államügyészi helyettes lett Nagyváradon; a következő évben ugyanezen minőségben szolgálattételre beosztották a fennállott tiszántúli kerületi itélőtáblához, majd Bihar vármegyében (Nagy-Szalonta) lett főszolgabiró (1862-65) és főjegyző (1865-66) s később III-ad oszt. alispán (1865-1867). 1867. u. o. a fenyítő törvényszék helyettes elnöke lett, mely állásában egész 1871-ig működött; 1872-80. előbb a nagyváradi, majd a budapesti kir. törvényszéknél volt mint királyi ügyész alkalmazva. 1881. a kir. tábla rendes, 1887. a kir. Kuria kisegítő, 1888. számfeletti s még ugyanezen év folyamán rendes birájává nevezték ki. 1891 jan. a királyi tábla decentralizációja alkalmával a szegedi kir. itélőtábla elnökévé s 1894. nov. a kir. Kuria tanácselnökévé nevezték ki.

2. S. Sándor, az előbbinek fia, miniszteri tanácsos, szül. Ungváron 1855 dec. 19. Középiskolai és jogi tanulmányait Nagyváradon elvégezvén, Pesten jogi doktorátust és ügyvédi oklevelet nyert. 1879. az eperjesi jogakadémián a váltó-, kereskedelmi és nemzetközi jog nyilvános rendes tanára lett; ezen állásában megmaradt 1883-ig, amikor a nagyváradi királyi törvényszéknél alügyész lett. 1884. ugyanilyen minőségben Budapestre helyezték át. 1886. a fővárosi rendőrséghez a bűnügyi osztály vezetőjének hivták meg rendőrtanácsosi rangban, 1892. pedig székes fővárosi rendőrkapitány és a m. kir. államrendőrség főnöke lett. Jelentékenyen szaporíttatta a rendőrség legénységének és a deketekiveknek létszámát, anyagi helyzetüket fizetésfelemelés által megjavította s ugy a legénység, mint a detektivek részére, továbbá a rendőri nyomozatokra vonatkozó szabályzatokat dolgoztatott ki. A bűnügyi osztályt teljesen újjá szervezte, s oly szinvonalra emelte, hogy az több ízben részesült kitüntetésben. Behozta a bűnügyi statisztikát s az európai nagyobb városok mintájára 1894. első ízben szerkesztette a rendőrség működéséről szóló évi jelentést. 1895. miniszteri tanácsossá nevezték ki a belügyminisztériumba, s a bűnügyi osztály vezetésével s a rendőrség államosítási tervezetének kidolgozásával bizták meg. 1894. a szerb Takova-renddel s 1896. a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntették ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon