Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Selmec- és ... ----

Magyar Magyar Német Német
Selmec- és ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Selmec- és Bélabánya

(Selmecbánya, Schemnitz), szabad királyi város Hont vármegyében, bányavárosaink egyik legnevezetesebbike. A város felett hegyes vidéken, hegyeken és völgyekben, rendkivül festői vidéken fekszik; házai a völgyektől fölfelé körszerüen épültek, kertekkel tarkítva, festői rendetlenségben. Az utcák legnagyobb része felette lejtős, a közlekedés rajtuk nagy nehézségekkel jár. Építkezése is igen érdekes, sok tekintetben régies, de egyes részei egész modern jellegüek. Nevezetesebb épületei a magas kőfalakkal és bástyatornyokkal körülvett óvár omladékos épületcsoportja, az újvár, a kamaraépület (bányaigazgatóság), a bányászati és erdészeti akadémia díszes palotája, az evangelikus liceum, a városháza, több templom s a városon kivül álló hires kálváriatemplom (épült 1744.) S. a vármegye törvényhatóságának, járásbiróságnak, királyi közjegyzőségnek, adóhivatalnak, bányaigazgatóságnak és számvevőségnek székhelye; van hires bányászati és erdészeti akadémiája (l. Erdészeti szakképzés), ág. ev. és királyi kat. főgimnáziuma, ág. ev. tanítóképző intézete, bányászsiskolája, ipariskolája, takarékpénztára, népbankja, kereskedelmi és hitelintézete, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Lakóinak száma 1850-ben 14 098 volt, 1870-ben 14 029, jelenleg (1891) 15 280; ezek közt van 2534 magyar, 1186 német, 11 483 tót; hitfelekezet szerint 12 556 római kat., 2308 ág. ev. és 334 izraelita. A házak száma 1948. Lakói ipart is űznek; van itt nagy dohánygyár (1167 munkással), továbbá légszeszgyár, jelentékeny továbbá az asztalosipar és régóta hires a pipagyártás (l. Pipa).

[ÁBRA] Selmec- és Bélabánya címere.

Legnevezetesebb azonban a bányászat, mely évszadok óta a város fő kereseti forrása. A S.-i hires érctelepek arany-, ezüst-, ólom és rézérceket tartalmaznak s leginkább zöldkőtrachitba vannak ágyazva; a bányák egészen a Garamvölgyig terjednek s nagyrészt az állam kezében vannak. A sokféle bányatelepek, zúzók és kohók a városon kivül a völgyekben vannak elszórva, számos akna és tárna magában a városban és közvetlen szomszédságában van. A bányák hossza egyenes vonalban mintegy 360 km. és maga a bányavizek levezetésére épült II. József-altárna 16 538 m. hosszu. A kincstárnak itt számos érczúzója van; utóbbi S. és Körmöcbánya összes bányatermékeit dolgozza fel; utóbbiban 300 munkás van alkalmazva és termel évenként 400 kg. aranyat és 15 000 kg. ezüstöt 13/4 millió forint értékben; a szélaknai magyar kir. bányahivatal alá tartozó bányaművekben 2500 munkás dolgozik s a termelés 147 kg. arany, 5365 kg. ezüst, 11 726 q ólom és 437 q réz, összesen 900 000 forint értékben; nevezetes továbbá a Geramb János József-féle bányaegylet ólomgyára Bélabányán (1000 munkás), mely évenként 60 kg. aranyat, 6000 kg. ezüstöt, 2000 q ólmot és 30 q rezet termel összesen 180 000 frt értékben. Selmecbányával közigazgatásilag egyesítve van Bélabánya (l. o.). S. egész területe 8800 ha. S. hazánk legrégibb bányavárosa; már a rómaiak űztek itt bányászatot; Béla király a XII. sz.-ban várossá emelte és flandriai s alsó-szászországi bevándorlókkal telepítette be. Későbbi századokban S. nagyon eltótosodott és csak újabb időben magyarosodik ismét. V. ö. Fejérpataky L., Magyarországi városok régi számadáskönyvei; Péch A., A selmeci bányavállalatok története; Szabó J. S. geologiai viszonyainak előzetes ismertetése (Budapest 1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is