Semiramis

Assziriának mesés királyasszonya, kinek egész élete magán viseli a mondaszerüség bélyegét. Állítólag Derketo (l. Astarte) istenasszony gyermeke volt, akit el akartak pusztítani, de aki csodásan megmenekülvén, eleinte Onnesnek, Szíria helytartójának, majd Ninus királynak felesége és utóda lett. Mint királynő épp ugy kitünt építkezései (S. függő kerjei Babilonban, l. Khaldea), mint hadjáratai és bujálkodással párosult kegyetlensége által. Mindazokat, akik szerelmét élvezték, megölette. Egymásután alázta meg Egyiptomot, Libiát és Etiopiát, de Indiában vereséget szenvedett, ugy hogy alig tudott menekülni. Mikor aztán látta, hogy saját fia Ninyas életére tör, galamb képében eltünt és azontúl népe imádta. Eddig a monda, melyből csak annyi igaz, hogy S. tényleg asszir istenség volt, egy személyben lévén védőasszonya a harci dicsőségnek és szerelmi kéjnek és mellékalakja Astarténak vagy Istarnak. V. ö. Lenormant, La légende de S. (Brüsszel 1873). - Észak S.-a névvel ruházták fel hizelgő kortársak (különösen Voltaire és Diderot) II. Katalin orosz császárnőt.

Forrás: Pallas Nagylexikon