Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Seneca... ----

Magyar Magyar Német Német
Seneca... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Seneca

1. Lucius Annaeus, a filozofus, szül. Cordubában (Hispania) Kr. e. 4., megh. Rómában Kr. u. 65. Rómában retorikai és filozofiai tanulmányokat végzett, majd a közpályára lépett. Caligula idejében quesztor és szenátor lőn, de már Claudius császár Messalina besúgására mint Julia Livilla erkölcstelen üzelmeinek állítólagos bűntársát Korzika szigetére száműzte, ahonnan csak nyolc év mulva szabadult meg. Ekkor sorsa hirtelen nagyot változott; prétorrá nevezték ki és Agrippina rábizta fiának Nerónak nevelését. Trónra jutott növendékének eleinte bizalmasa maradt és lelkületére üdvös hatással is volt; később azonban udvari cselszövények oda vitték a dolgot, hogy S.-nak, aki időközben konzulságig emelkedett (57), az udvartól vissza kellett vonulnia. Titkos ellenfelei azonban ekkor sem nyugodtak; besúgták Nerónál, hogy S.-nak része van a Piso-féle összeesküvésben, mire kénytelen volt az élettől megválni. Eleinte ereit metszette fel, aztán forró gőzbe fullasztotta magát (65). S. művei bölcseleti és költő tartalmuk szerint csoportosíthatók. Bölcseletiek: 1. Dialogi, közöttük a nagy népszerüségre jutott Ad Marciam de consolatione; 2. De clementia (2 kötetes emlékirat Neróhoz, az utóbbinak trónra lépte alkalmából); 3. De beneficiis; 4. Epistulae morales ad Lucilium; 5. Quastiones naturales, a középkor fizikai ismereteinek egyik fő forrása; 6. Apocolocynthosis (magyarul: «tökké változás»), Varro-féle genreben irt szatura néhai Claudius császárra. Költői művei epigrammák és tragédiák, szám szerint 10 (Hercules Furens, Thyestes, Thebais, Phaedra, Oedipus, Troaoes, Medea, Agamemno, Hercules Oetaus és Octavia), melyeket egyes filologusok elvitatnak tőle, az utolsót ugy látszik nem is minden ok nélkül.

2. S. Marcus Annaeus, a rétor, az előbbinek atyja, szül. Cordubában (a mai Córdoba), megh. Spanyolországban Kr. u. 37. Augustus császár alatt Rómában élt és behatólag foglalkozott a retorikával, mely tanulmányainak alapján kizárólag bámulatos emlékező tehetségére támaszkodva egy kézikönyvet állított össze: Oratorum et rhetorum sententiae, divisiones, colores. Teljes példányát nem birjuk, csupán egy részét és az egésznek IV-V. sz.-beli kivonatát. Régebben kiadta Gronovius (Lejda 1649 és Amsterdam 1672); újabban Bursian (Lipcse 1857), Kiessling (u. o. 1872) és Müller (Prága 1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is