Senger

János András, fizikus, szül. Pozsonyban 1704 okt. 9., megh. Halléban 1777 okt. 5-én. 1730-ig Jenában tartózkodott, hol az orvosi fakultást végezte; ezután Pozsonyban praktizált, majd Debrecenbe ment és mint kerületi orvos élt; később a jenai egyetemen magán, később rendes tanár lett; 1753-tól kezdve a göttingai egyetemen adott elő fizikát és matematikát; később a hallei egyetemre ment. 1755. nemességet nyert és titkos tanácsossá nevezték ki. Munkássága főkép a mekanika terére esik; tőle való azon fontos mekanikai tétel, hogy minden bármily alaku testnek három egymást merőlegesen metsző szabad tengelye van, melyek számára a centrifugális erő hatása megsemmisül. S.-től továbbá maradt egy olyan készülék, mely minden fizikai szertárban feltalálható, t. i. a S.-félék kerék (l. az ábrát). Ez egy reakciós turbina egyenes karokkal; a karokból oldalvást kiömlő viz reakciója az egész turbinát forgó mozgásba hozza. Ezt a készüléket, melyet a folyadékok kifolyása által előidézett reakció bizonyítására általánosan használnak, S. legelőször 1750. alkalmazta Nörtenben, Göttinga mellett, egy malmon. S. számos matematikai, fizikai és csillagászati értekezést irt, sőt orvosi munkáknak is szerzője.

[ÁBRA] Segner-féle kerék.

Forrás: Pallas Nagylexikon