Senlis
(ejtsd: szanli), az ugyanily nevü járás székhelye Oise
francia départementban, 43 km.-nyire Páristól, a Nonette jobb partján, vasút
mellett, (1891) 7116 lak., kőbányával, faiskolával; hosszmérték-,
órarúgókészítésel, lószőrfonással és mekanikai műhelyekkel; nyilvános
könyvtárral (15 000 kötet), régiséggyüjteménnyel és régészeti társulattal. S.
régészeti szempontból egyike Franciaország legérdekesebb városainak. 1864. fölfedezett
római amfiteátruma sok részében még csaknem egészen ép. Székesegyházát 1155.
kezdték el építeni, de csak II. Henrik idejében fejezték be; egyes részei a
st.-denisi apátságra emlékeztetnek; befejezett tornya 78 m. magas.
Saint-Frambourg, most magántulajdon, a XIII. sz.-beli kápolnák építészeti
stilusának valódi tipusa. A XV-XVII. sz.-beli városháza érdekes irattárt foglal
magában. S., az antik Ratumacos, későbben Sylvanectum, 1173. kapott városi
jogokat. 1475. itt kötött II. Ferenc bretagnei herceg XI. Lajossal egyességet,
amely előkészítette Bretagne és Franciaország egyesítését. 1493. itt I. Miksa
császár és VIII. Károly francia király kötöttek egymással békét, amely szerint
az előbbi megtartotta Artoist és Franche-Comtét. V. ö. Müller, Guide dans les
rues et environs de S. (1887).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|