Sens

(ejtsd: szan), az ugyanily nevü járás és érsekség székhelye Yonne francia départementben, a Vanne és Yonne torkolatánál, vasút mellett, (1891) 14 006 lak., jelentékeny bőrgyárakkal, mesterséges trágya-, különféle gazdasági eszköz-, borotva- és billiárd-készítéssel; nyilvános könyvtárral (15 000 köt.), régiséggyüjteménnyel és 1844. alapított régészeti társulattal. Jelentékeny épületei: a szt. Istvánról elnevezett, 1140. alapított gót székesegyház, 73 m. magas toronnyal, amelyben egy 15 000 és egy 14 000 kg.-os harang van, igen érdekes üvegfestményekkel, gazdag egyházi kincsekkel és belsejében több művészi vagy történelmileg érdekes emlékkel, aminők XVI. Lajos atyjának síremléke Coustoutól, 1334-ből való madonna-szobor, Restout egy festménye, Két S.-i érsek szobra stb.; továbbá az érseki palota, amelyben állítólag szt. Lajos egyedül autentikus képe látható, a Saint-Savinien-templom Róbert király idejéből való kriptával és a Saint-Pierre-le-Rond templom igen régi üvegfestményekkel; Cousin és Thénard báró szobrai. S. (Agendicum, későbben Senones) a gallusok hatalmas törzsének, a senonesnek volt fővárosa. Érsekek közül a kiválóbbak voltak Pierre Roger, a későbbi VI. Kelemen pápa, Duprat és Loménie de Brienne. 1140. itt tartották azon nevezetes zsinatot, amelyen Clairvauxi Bernát elátkoztatta Abélard tanait. V. ö. Montaiglon, Antiquités et curiosités de la ville de S. (1881); Mémain, S., hist. et descr. (1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon