Sercegő üszök
(Gangraena emphysematosa, Charbon symptomatique),
kérődzőknek, kiválóan szarvasmarháknak, rendszerint halálos megbetegedése, mely
rövid ideig (néhány napig) tart, magas lázzal és a test körülirt tájékának
megduzzadásával jár; e daganat helyén a szövetek szétesnek és gázbuborékokat
tartalmaznak, miért is kézzel megnyomva, recsegés, sercegés érezhető, innen az
elnevezés. Okozója egy Feser és Bollinger által felfedezett középnagyságu
anaerob bacillus, mely egyik végén spórát fejleszt. 1/2-3
éves szarvasmarhák a betegségre leghajlamosabbak, mig fiatalabbak és öregebbek
kevésbbé fogékonyak. Kivételesen a S. ellen mentesíthetők; az ojtóanyag S.-ben
elhullott állatok izmainak és izomnedvének hosszasabb hevítése által készül.
Mesterségesen mentesített állatok ivadékai szintén mentesek S. ellen. Hazánkban
a S. az 1895. év folyamán hat vármegyében észleltetett és pedig főleg
Erdélyben, de a homokos Alföldön is, p. Pest vármegyében; ezenkivül főleg
Bajorországban, Svájcban, Ausztriában és Franciaországban fordul elő.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|