Serédy
-család, a fejérvármegyei Serédből származó régi nemesi
család. Nevezetesebb tagjai: Gáspár (I.) mint I. Ferdinánd király hű embere
1528. elfoglalta János királytól Likava s Trencsén várát, 1530. Egert.
Szolgálataiért roppant nagy birtokokat nyert. 1542. pedig Erdély püspökévé
lett. Meghalt 1553 márc. 1. - György, kassai főkapitány, 1550-ben Sáros
vármegye főispánja, a kincstártól zálogul kapta a szentgyörgyi és bazini
uradalmat. Meghalt 1557. - Gáspár (II.), zászlós úr, 1563. jelen volt Miksa
király megkoronáztatásán. - Erdélyben görcsöni István nagy szerepet vitt I.
Rákóczi György fejedelem korában. 1638. Kraszna vármegye fősipánjává és
fejedelmi tanácsossá lett, 1642. Törökországba ment követül, hogy II. Rákóczi
Györgynek előzetes megválasztatását megerősíttesse. 1644 jun. részt vett a
nádorral folytatott békealkudozásokban. II. Rákóczi György lengyelországi
hadjáratai alatt 1657 jan. Rhédey Ferenccel és Barcsay Ákossal együtt
helytartóvá lett. Megh. 1657. - Benedek, 1659. krasznai főispán, részt vett
Wesselényi összeesküvésében, de 1671 szept. 18. a királytól kegyelmet nyert.
1698. mint Közép-Szolnok vármegye főispánja és az erdélyi királyi tábla ülnöke
jelen volt a fehérvári országgyülésen. - Zsófia, az előbbinek lánya, előbb
Rhédey Ferencnek második, utóbb 1722 óta I. Andrássy István kuruc generálisnak
felesége, Andrássy Gyula gróf magyar miniszterelnök dédapja, akit Jókai A
lőcsei fehér asszony címü regényében szerepeltet. S. Zsófia volt ugyanis az a
hires lőcsei szépség, aki az alatt, mig 1710-11. Löffelholz három hónapon
keresztül lövette Lőcse várát, a várfalon levő titkos ajtó kulcsát kézre
kerítette s a labancokat a városba bocsátotta, mely esemény a mai napig egy
ajtóra lefestve látható a lőcsei Probstner-kertben, azzal a kalitkával együtt,
amelyben a dühös kurucok az asszonyt bezárva tartották. Mumiaszerü hullája az
Andrássyak krasznahorkai várában üvegkoporsóban a vártemplomban mai napig
látható.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|