Seregélyfélék
(Sturnidae), az éneklő verébalkatu madarak egyik családja.
Csőrük olyan hosszu mint fejök, vagy ennél is hosszabb, egyenes, vagy kissé
hajlott. Orrlyukaik tollasak. Középhosszuságu szárnyuk hegyes, 10 első rendü
evezőtollal, melyek közül az első nagyon rövid. Egyenes farkuk középhosszuságu.
Mintegy 125 faja ismeretes, melyek az óvilágrészek jellemző állatjai. Többnyire
csoportosan találhatók, rovarokkal, meg növényi részekkel táplálkoznak.
Hazánkban két faj található, amelyek közül is az egyik, a rózsaszinü seregély
vagy sáska madár, vándor madár. A közönséges seregély (Sturnus vulgaris L.)
szine fekete-acélkék, zöld és sárga foltokkal tarkázva. Erdőkben, faodukban
fészkel. Tojása halványzöld szinü. Fészeklakó. Igen élénk és vidám madár, mely
fogságban könnyen megszelidül és megtanulja még az emberi hangokat is utánozni.
Hossza 22, szárnyh. 10, farkh. 7 cm. Előfordul egész Európában. Hazánkban
tavasztól őszig található. Szép tollazatu rokonai a dísz-seregélyek
(Lamprocolius, Lamprotorius stb.), melyek leginkább Afrikában élnek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|