Serly

Lajos, zeneszerző, karnagy s legújabban az óbudai Kisfaludy-szinház megalapítója és igazgatója, szül. Losoncon 1855 máj. 13. Gimnáziumi iskoláit szülőföldjén, Rimaszombaton s Pozsonyban végezte. Atyja eredetileg az iparosi pályára szánta, melyen a felszabaduló legénységig vitte, 1875. az akkor megnyilt országos magyar királyi zeneakadémia hallgatói közé iratkozott be, hol Erkel F., Volkmann R. és Ábrányi K. voltak a tanárai. Beutazta kisebb-nagyobb művész- és zenetársulattal egész Európát; operai, operette-i s hangversenyigazgató lett Berlinben, Drezdában s más német városokban, mig végre visszakerült hazájába s előbb a kolozsvári nemzeti szinháznál s utóbb a budapesti népszinházban működött mint karmester 1885-ig. Ez állásától megválva, ismét külföldön járt egy operette-társulattal, beutazta Olaszországot s Párisban is töltött egy évet s mindenütt lelkes terjesztőjeként szerepelt a magyar zenének. S. mint zeneiró s dalköltő is előkelő helyet foglal el a zenevilágban. Népszinházi karmesterkedése alatt irta legsikerültebb operettei és népszinműi zeneműveit, melyek hirnevét megalapították, minők: Világszép asszony Marcsa (opera 3 felv.); Titilla hadnagy (vig operette 3 fel., mindkettő Rákosi Jenő szövegére); Csókon szerzett vőlegény s Nőemancipáció (bohózatok 3-3 felv.); Alhambra rózsája (regényes vig opera 3 felv.); a nagy sikerü Tót leány népszinmü zenéje; Magdolna, Ingyenélők stb. mind az ő tolla alól került ki. Dalai s zenekari átiratai szélesen elterjedtek és kedveltek az egész országban.

Forrás: Pallas Nagylexikon