Sesamum
L. (növ.), a Bignoniaceák, majd a Gesneraceák, majd külön a
Sesameae vagy Pedaliumfélék (Pedalineae) családjának egy- v. többnyáréltü füve,
9-10 faja Kelet-Indiában, Guineában, Szenegálban meg a Fokföldön terem. Levele
épszélü, mélyebben fogas, háromhasábu v. ölbefogó, virága a levél tövében
magános, csaknem kétajku, kétfőbbhimes, tokja hosszas, sokmagu. A S. orientale
L. (vangló, l. az Olajtermő növények képén) egynyári, 1/2-11/4
m. magas, szőrös; virága fehér, rózsaszinü fuvallattal, tokja bársonyszőrü,
magvában sok az olaj (70%). Keletindiai, de mint termék már régen Khinába,
Japánba, Keletre s Egyiptomba jutott, s mot majd minden foró vidéken:
Sziriában, Mezopotámiában, Egyiptomban, a Fokföldön, Amerikában, valamint
Törökországban is termesztik. Vadon sehol sem ismeretes. Magvából a kövér
sesanum- v. gergelimolajat sajtolják vagy főzik (l. Sesamolaj). A S. a
legszaporább olajtermő növény. Olajat a S. Indicum L. másik fajából is
sajtolnak. Apró fehér vagy barna magvával a régiek a süteményt ugy szórták be,
mint mi a mákszemmel. A khinai túrót a S.-olaj koromjából csinálják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|